Diaszpórában nagyon sok elidősödött közösség van, s számtalan fiataloknak indított programot szerveznek éppen azért, hogy megszólítsák őket és bevonják a munkába – mondta Szilágyi Péter, a Nemzetpolitikai Államtitkárság miniszteri biztosa azon a fórumon, amelyen a magyar diaszpóráról beszélgettek a résztvevők a Martosi Szabadegyetemen.
Csáky Csongor a Diaszpóra programot is koordináló Rákóczi Szövetség elnöke kifejtette, ha a Rákóczi Szövetségről van szó, a felvidéki magyarságnak elsősorban az iskolatámogatási program jut eszébe. Az elvégzett munkának is köszönhető, hogy a magyar kormányzat felkérte a Rákóczi Szövetséget a Diaszpóra program megszervezésére. Ennek köszönhetően a diaszpórában élő magyarok ellátogatnak Budapestre és határon túli területre is. Nagyon sokan szeretnének visszatérni Magyarországra, ez a program sikere – véli Csáky Csongor. Az idelátogatók hetven százaléka még beszél magyarul, azaz elmondható: otthon még használják anyanyelvüket, illetve a közösségi programoknak köszönhetően baráti körben is.
Fráter Olivér történész, vezető konzul Sidneyben kifejtette: a nemzeti emigráció az 1990 előtti magyarság fontos része.
Zászlóvivőként az emigrációban megvalósították a küldetésüket, és diaszprórává váltak. A kormányzat célja, hogy világnemzetté váljunk.
1956 után nagyobb tömeg érkezett Ausztriába, ez vérfrissítést jelentett, a második generáció már kevésbé szoros kapcsolatot ápol az anyaországgal, a harmadik generáció pedig sajnos kevésbé beszél magyarul és kevésbé ápolja a kultúrát.
Fráter Olivér fontosnak nevezte a kormányzat által indított programokat, kiemelve a Kőrösi Csoma Sándor-programot, hogy vannak még olyan szervezetek, amelyeknek köszönhetően sikerül az anyaországgal ápolni a kapcsolatot, ehhez azonban az is kell, hogy a külképviseleteken olyan emberek dolgozzanak, akik ezt szintén fontosnak tartják. Fontos, hogy a harmadik és negyedik generációt megtartsák a magyarság számára.
Bali János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója kiemelte:
azt kellene elérnünk, hogy ha egy magyar ember elmegy a szülőföldjéről, missziós tevékenységet tudjon végezni, terjeszteni tudja a magyar kultúrát. A magyar kormányzat szándéka, hogy erősítse a világ magyarságát, és ehhez erőforrást is csatol.
Szilágyi Péter szerint színes a kivándorlók csoportja, az első kivándorlási hullám 1920-ig tartott, majd az első világháború után, aztán 1956-ban is nagy volt a kivándorlás. Azok alapítottak csoportokat, akik 1956-ban mentek ki, intézményeket hoztak létre, templomokat építettek. Az 1990-es években kivándorlók már másként tartják a kapcsolatot a szülőföldjükkel. Sok helyütt van magyar ház, számos programot is indítottak. A Rákóczi Szövetség által indított program azoknak szól, akik közösségi életet élnek. Szeretnének minden magyar közösségben jól működő hétvégi iskolákat létrehozni, szeretnék, ha lenne cserkészet, és együttműködnének a meglévő közösségek.
Az oktatási lehetőségeket ki szeretnék bővíteni, a diaszpórában élőknek biztosítani az egyetemi tanulmányokat az anyaországban. Mindezek mellett szeretnének egy diaszpóramúzeumot és kutatóintézetet létrehozni. A magyar emberek a tudásuknak köszönhetően nagyon fontos szerepet tudnak betölteni a világ bármely pontján – mondta Szilágyi Péter.
A diaszpóra magyarságáról a diaszpóratáborokban nagyon sok információt összegyűjtenek – mondta Csáky Csongor, de ez a csoport nagyon heterogén, hiszen a világ más-más pontjáról jönnek. A dél-amerikaiaknál például sokan nem beszélik a magyar nyelvet, náluk a néptánc jelenti a kapcsolatot a magyarsággal.
Fráter Olivér szerint a hétvégi iskola, ami náluk szombaton van, a biztosíték arra, hogy a magyarság megmarad Sidneyben. Az ötvenhatosok fiatal nyugdíjasként komoly közösséget építettek, amelyek sokszor párhuzamosan működtek, ma már keresni kell az együttműködés lehetőségeit. Az egyház, az iskola és a cserkészet értékeket közvetít, ezeknek van esélyük a megmaradásra is.
A teljes költségvetésnek még az egy százalékát sem fordítja a magyar kormányzat határon túli magyar programokra
– mondta Szilágyi Péter, mégis nagyon sok hozadéka van a kezdeményezésnek. A diaszpórát és a határon túli magyarságot is összehozzák. A diaszpóratábor minden résztvevőjét elviszik határon túlra is, ezzel az a céljuk, hogy összehozzák a magyar közösségeket.
