Ondová Reiter Flóra 2018-ban önkormányzati képviselő volt Kassán. Tavaly is indult, s mindössze 43 szavazat hiányzott ahhoz, hogy bejusson. A tavalyi őszi helyhatósági kampány során megismerkedett az ismert környezetvédő aktivistával és hidrológussal, Michal Kravčíkkal, aki 1999-ben megkapta a környezetvédelmi Nobel-díjnak számító Goldman-díjat.
Kravčík, az Emberek és Víz (Ľudia a voda) nevű civil szervezet elnöke, karöltve a Kassa Megyei Önkormányzattal, valamint a Kassai Városi Erdők Rt.-vel, az Erasmus+ Program keretében július 8-tól 12-ig egyhetes ingyenes képzést szervezett „A víz nyári egyeteme” címmel. Az érdeklődők Angliából, Franciaországból és Szlovákiából érkeztek, az előadók Svédországból és Indiából. Az előadások a Kassai Műegyetemen zajlottak. O. Reiter Flóra részt vett a képzésen, ezért az itt szerzett tapasztalatairól faggattam.
Hogy került erre a rendezvényre?
Megismerkedésünk óta tartottam a kapcsolatot Kravčíkkal, így meghívott a rendezvényeire.
Melyek voltak a legérdekesebb mozzanatok?
Az indiai környezetvédelmi szakember, Minni Jain elmondta, hogy fiatal korában az országában eltűnt hét folyó. Miután rájöttek, milyen komoly a baj, mozgalmat indítottak. Információkutatás közben bukkant rá Michal Kravčík kassai környezetvédőre, akivel azóta is együttműködik. Ez az indiai asszony a kora ellenére nem vonta ki magát a fizikai munkából sem. Peter Bujňák Svédországban tanulta ki a szakmát, több ilyen témájú projektben vett részt az Egyesült Államokban és nagy örömmel töltötte ezt a hetet velünk, mindig szívesen jár haza. Az ő specialitása az esővízkert, melynek lényege, hogy megtartsa az esővizet a talajban.
Egy esőkert terve (Fotó: Balassa Zoltán)
Ennek a kertnek a létrehozására a felszín alatt megközelítőleg fél méterre egy teknőre emlékeztető, befelé lejtő gödröt ásnak ki. Az épületek tetejéről összegyűlt esővizet nem a szennyvízcsatornába vezetik, hanem az említett medencébe, melynek mérete a talaj keménységétől függően a tető felületének egyharmadától az ötödéig terjed. Az esővízkertben különböző növényeket ültetnek három sávban. A peremére a legkevésbé vízigényes növényeket kerülnek, befelé haladva a vízigényesebbek következnek. Ezek elhelyezését megtervezik és a növények fajtáit úgy határozzák meg, hogy kibírják az európai telet. Miután megnőnek, kitöltik a gödröt, sok esetben túl is növik és így szinte láthatatlanná válnak az esőkertek. Fontos, hogy úgy tervezzék meg azokat, hogy ne alakuljon ki pangó víz, vagy szabad vízfelület, mert abban elszaporodnak a szúnyogok. Az esőkertek hasznosak, mert elnyelik a port és a meleget, s csökkentik a hőmérséklet ingadozását, ami nagyon káros az ember egészségére. Az esőkerteket a legegyszerűbben és leggyorsabban útszéli sétányokon, nagyobb parkolóhelyek térelválasztóin és városi parkokban lehet létrehozni úgy, hogy az adott beton- és aszfaltfelületekről a víz egyenesen oda jusson. Sőt, vannak olyan növények és fák, amelyek megbirkóznak az autóforgalom miatt keletkező nehézfémekkel, olajokkal, valamint a sóval is.
Megépült a vezeték
A víz visszatartásáról más vonatkozásban is szó esett?
Hétfőn délután az egyik előadó, Michal Gažovič a patakok folyási sebességének csökkentéséről tartott előadást. Ez is azt szolgálja, hogy a víz minél hosszabb ideig maradjon az adott területen. Egyik lehetőség a gát. A gátépítésnek rengeteg trükkje van. A patak mérete és élővilága határozza meg, hová milyen gát való. Azon patakok esetében, ahol pisztráng él, nem lehet 60 centiméternél magasabb vagy mélyebb gátat építeni. Ez az a határ, amelyet a pisztráng még átugrik. Azoknál a gátaknál, amelyeknél fennáll a veszély, hogy nagyobb törmelékeket hozhat a víz, a gátépítés utolsó szakaszában ágakat tesznek a vízfelszín alá a folyással szemben, amelyek biztosítják, hogy egy nagyobb letört ág, mivel a felszínen úszik, rongálás nélkül átjusson a gáton.
A víz visszatartásával kapcsolatosan Kravčík arra is felhívta a figyelmünket, hogy az az alapfelfogás, melyet az iskolában tanultunk, a víz, jég, folyadék vagy pára, ma már nem állja meg a helyét. A „negyedik dimenziója” maga az élet, akár emberekről, állatokról vagy növényekről van szó. Ma kevésbé tudatosítjuk, hogy ha eltűnnek a zöldövezetek, egyszerűen ki- és elszáradunk. Ha nem fékezzük meg a vizet a szárazföldeken, akkor a tengerek vízszintje megemelkedik. Ezt évek óta tudjuk, azt viszont kevésbé tudatosítjuk, hogy ez több ezer négyzetkilométernyi földterület kiszáradásával jár, mivel az anyag nem vész el, csak átalakul, a mi esetünkben máshová vándorol.
Az elkészül esőkert szinte láthatatlan
Hangsúlyozta, a klímaváltozás jeleit legjobban akkor tudatosítjuk, ha megfigyeljük, hogy egy esőzés pár órán, vagy pár napon át tart. Ha az utóbbiról van szó, akkor a felhő a tenger felől érkezett. A víz körforgását szem előtt tartva tennünk kell valamit. A víz ellen csak vízzel lehet harcolni. Minél több vizet tartunk vissza, annál kevésbé fenyeget árvíz vagy jégeső a lokális vízkörforgásnak köszönhetően. Aki ezt nem fogadja el, annak felhívta a figyelmét arra a tényre, hogy a Nap naponta 200 terrawatt többletenergiát sugároz meleg formájában a Földre. Ezt viszont csak zöldövezetek tudják elnyelni, a növényzetnek pedig vízre van szüksége. Ez a többletenergia, amit az emberiség egyelőre képtelen kezelni, nagyon nagy mennyiségű. Gondoljunk bele, ez Szlovákia napi energiatermelésének a 3000-szerese.
A gátépítést gyakorlatban is kipróbálták?
Igen. A következő napon Michal Kravčík vezetésével kipróbálhattuk az Üdülő (Alpinka) fölötti Csermely patak egyik mellékágán a gátépítést. A gát szélessége 5 m, magassága 1 m, vastagsága szintén 1 m. A gát belsejében a víz folyásának irányában apró ágak vannak elhelyezve. Ennek haszna, hogy a vizet menet közben megtisztítják a fizikai szennyeződéstől. Apróbb ágak, levelek maradnak majd meg közöttük, illetve nagy esőzések idején kiszűrik a sarat, földet. A mi csoportunknak én voltam az építésvezetője. Jó csapat jött össze, ez lett a nyári egyetem legmasszívabb, legnagyobb gátja, amely megközelítőleg 30 köbméter vizet fog visszatartani. Michal Kravčík a Tarca folyón épített először több ilyen típusú gátat, melyek már 25 éve működnek, pedig az élettartamuk elvben 15 év.
Elkészült a gát
A következő gond a talajerózió. Erről is esett szó?
Gažovič hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy tudatosítsuk, a természetben magától nem alakul ki mező. A természet a széllel szemben fákkal, bokrokkal védekezik, a víz megtartásáról pedig az egyenetlen talaj gondoskodik. Angliai fényképeket mutatott, melyeken látható, ott a szántóföldeket hogyan alakítják ki. Két traktornyom távolságú föld között egy megműveletlen vékony sáv következik, ahol fák és bokrok nőnek. Ezzel biztosítják azt, hogy az erózió (akár víz, akár szél) káros hatása csökkenjen. Különös hangsúlyt fektetnek a fák telepítésére, facsemeték, virágok ültetésére. Ez az a terület, ahol minden ember egyedül is képes segíteni a földcsuszamlások megelőzését.
A hétfői, ismerkedős napunkat Katarína Začková Az éghajlat meghibásodott című filmjével zártuk. Ez a 38 perces film 1997-től örökíti meg az összes természeti csapást Közép- és Kelet-Európában. Kedden és szerdán két csoportban dolgoztunk. Az egyik csoport két esőkertet épített a Hroncova utcai alapiskola udvarán. Az egyiket nyitott csatornával kötötték össze a tetőzettel, a másik vízutánpótlását egy speciális esővíztároló hordóval és az abból kivezető csővel oldották meg. Az elkészített létesítmények tartószerkezetei kizárólag hulladékokból (autóabroncsból, régi téglákból, kövekből) készültek. A hatást egy év próbaidő után kiértékeljük. A másik csoport a Csermely-völgyben gátat épített. Csütörtökön egy környezetbarát diákkonferencia résztvevőihez csatlakoztunk, akikkel ötletparádét tartottunk arról, hogy miként lehetne népszerűsíteni ezeket a korszerű és egyben környezetbarát eljárásokat.
Az esőkert avatásán megjelent Rastislav Trnka, Kassa megye elnöke és Jaroslav Polaček főpolgármester is, fehér nadrágban Kravčík
O. Reiter Flóra a jövőben szeretné, ha a legjobban bevált esőkertet a magyar óvodában és a Rovás Szent László utcai székhelyén is alkalmaznák. A gond az, hogy Szlovákia szinte az egyetlen olyan ország, ahol az esővíz elvezetéséért is díjat szabnak ki, attól függetlenül, hogy az esetleg nem is kerül a szennyvízcsatornába… A másik gond, amit még érintettünk, hogy közterületen szinte lehetetlen esőkertet létrehozni a sok törvényi előírás és szabályozás miatt. Ez egyelőre csak magánterületeken lehetséges, tehát ezen a területen még feladatok várnak a jogalkotókra.
