Erős anyaország nélkül a határon túli magyarság támogatása is több mint bizonytalan lenne – emelte ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt hétfőn.
Semjén Zsolt éves meghallgatásán azt mondta: a nemzetpolitika mára egységes ívet alkot, ami úgy vált lehetővé, hogy 2010-től az alapoktól tudták újjáépíteni a területet.
Jelezte: 2010 óta megtízszereződött a nemzetpolitikai célú támogatás. Ennek formái között említette a nemzeti jelentőségű intézmények segítését, és a különböző pályázati forrásokat.
Rámutatott: a Magyar Állandó Értekezlet által javasolt nemzeti jelentőségű intézmények ebben a rendszerben kiszámítható módon kaphatják meg finanszírozásukat, a források felhasználása értelmes és a cizellált módon történik.
Kitért a külhoni gazdaságfejlesztési program elindítására is, kiemelte: ez jó az ott élő magyarságnak, a többségi nemzetnek, jó az utódállamoknak és jó Magyarország gazdaságának is.
Ismertette: ötezer külhoni magyar intézmény programjainak működéséhez járultak hozzá, 83 nemzeti jelentőségű intézmény van, és 12 nemzeti jelentőségű program, ennek keretében további 170 intézmény és szervezet kaphatott támogatást
– tette hozzá.
Kárpátalja vonatkozásában kiemelte: amíg a magyarság szerzett jogait nem biztosítják ismét, Magyarország Ukrajna minden NATO-s és uniós közeledését blokkolja. A magyarság megmaradása érdekében jelentős támogatást nyújtanak: megkétszerezték a kárpátaljai szociális program keretét, ami érinti az ottani orvosokat, művészeket, magyar nyelvű újságírók, lelkészeket. A pedagógusok bérkiegészítését évi 500 ezer forintra növelték – jelezte.
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programról hangsúlyozta: összesen mintegy ezer óvodát építettek, vagy újítottak fel.
A 2018/19-es tanévben 200 ezer magyar gyermek számára utaltak oktatási és tankönyv-taneszköz támogatást. Méltatta a diaszpóraterületeken a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program ösztöndíjasainak munkáját.
Kiemelte a Határtalanul tanulmányi kirándulási programot is, az idén már a 100 ezret is meghaladja az utazó diákok száma.
Ötven magyar középiskola kollégium és szórványkollégium működését biztosítják, és nyolc külhoni magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény, illetve magyar kar működését finanszírozzák.
Jelezte: a tervek között szerepel magyar emigrációs és diaszpóraközpont kialakítása, amely tudásbázis, bemutató tér és a nemzetközi kapcsolatok építésének helye is lenne egyúttal, illetve a Mikes Kelemen-program keretében hazaérkező értékek egy részét is itt helyeznék el. Eddig több mint 3700 ládányi hagyaték érkezett haza – fűzte hozzá.
Beszámolt a honosítás és visszahonosítás eredményeiről is, kiemelve, hogy meghaladja az 1,1 milliót az új magyar állampolgárok száma.
Újdonságként említette, hogy azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs uniós lakcímük, már részt vehettek az európai parlamenti választásokon.
A sportközvetítések kiterjesztésére vonatkozó felvetésre azt mondta, a helyzet lényegében reménytelen. A kiterjesztést ellenzi az unió 27 tagállama, maga az Európai Bizottság és a jogtulajdonosok is. Jelezte: felajánlották, hogy Magyarország megvásárolja a sugárzási jogot, nem kis összegért, de erre sem mutattak hajlandóságot. Úgy fogalmazott: elmentek nemcsak a falig, hanem a vakolatot is leverték, de ha átlépnek egy határt, akkor a jogtulajdonosok még azt is megtilthatják, hogy Magyarország itthon közvetítse a sporteseményeket. Annyit tudtak elérni, hogy a jogokat megvásárolták a téli és nyári olimpiára, illetve a legfontosabb futballmérkőzésekre. Ezt a kábelszolgáltatókon keresztül tudják biztosítani, ha ez nem működik, náluk kell reklamálni.
