A koronavírus terjedéséről szóló hírek most minden egyebet kiszorítanak az érdeklődés középpontjából. Ez nem is csoda, hiszen a kialakult helyzet és a korlátozó intézkedések mindannyiunkat érzékenyen érintenek. Emellett eltörpül az újrahasznosítás világnapja, pontosabban nem ez az egy nap, hanem maga a fogalom, amit takar, mely azonban a jövőnk szempontjából ugyancsak nem lehet közömbös számunkra.
A világnap célja a Föld értékes természeti erőforrásainak megőrzése érdekében a lakosság, valamint a fiatalok felvilágosítása az oktatásban az újrahasznosítás fontosságáról. Arról, hogy a hulladék nem biztos, hogy szemét, hogy újrahasznosítással értékes használati tárgyak készíthetők belőlük némi kreativitással, valamint, hogy a szelektív hulladékgyűjtés megkönnyíti a további feldolgozhatóságot.
Ezen a helyen is többször foglalkoztunk már a hulladékgazdálkodással, a szelektált hulladékgyűjtés fontosságával, mit több, arra vonatkozóan is adtunk már tanácsokat, miként lehet mások által kidobásra ítélt tárgyakból némi kreativitással, jó ötlettel és kézügyességgel még hosszú ideig szolgáló dísz- vagy használati tárgyakat készíteni. A világnap is arra mutat rá, hogy az újrafelhasználható anyagokra ne mint szemétre, inkább mint alapanyagra tekintsünk.
A mai nap, amit egyébként a legtöbben legalább részben otthoni magányban töltenek, egy újabb lehetőség arra, hogy kicsit elgondolkozzunk azon, mit tudunk tenni azért, hogy ne pusztítsuk el teljesen és végérvényesen az emberi életet a Föld nevű bolygón!
Tény, hogy a hulladékmentes életmódra való átállás nem megy egyik napról a másikra, s teljes mértékben nem is kivitelezhető. Viszont mindannyian sokat tehetünk ennek az érdekében. Ez is egy folyamat, rengeteg tanulással és tapasztalással; és mint minden más, itt is a legnehezebb a kezdet, amikor eldöntjük, hogy kivesszük a részünket a globális hulladékcsökkentésből és megtesszük az első lépéseket a hulladékcsökkentett háztartás megvalósítása felé.
Az újrahasznosítás mind a háztartásokban, mind ipari léptekben sürgető és fontos kérdés, hiszen, ha valamiből nem kell újat termelni, akkor egyrészt az erőforrásokkal is spórolunk, másrészt csökkenteni tudjuk azt a hulladékmennyiséget, amely a szeméttelepeken végzi.
Ugyanez érvényes a háztartásokra is. Ha csökkentjük az egyszer használatos termékek (például csomagolóanyagok) bekerülését a háztartásunkba, és az ott lévő dolgokat használjuk újra, akkor nemcsak kevesebb szemét keletkezik az otthonunkban, de csökkenhetnek a kiadásaink is.
Természetesen ez így elméletben szép és jó, sokan egyet is értenek vele, de a boltban mégsem az újrahasznosítottat teszik a kosárba. Azzal a fogyasztói döntéssel, hogy legközelebb két termék közül azt választjuk, amely újrahasznosított alapanyagból készül, letesszük a szavazatunkat az újrahasznosítás mellett.
Ugyanez vonatkozik a szelektált hulladékgyűjtésre is, hajlamosak vagyunk úgy vélekedni, hogy mások sem bajlódnak vele, mit számít, ha mi sem tesszük, ám ha mindannyian nem kezdünk el sürgősen változtatni a fogyasztási szokásainkon és az életmódunkon, akkor a gyermekeink és az unokáink jövőjét vesszük el!
Nem a Föld van veszélyben, mert az sok mindent túlél, hanem az emberiség saját magát pusztítja el.
Pedig még mindig nem késő, még mindig sok mindent tehetünk, mi, mindannyian. Kezdve azon, hogy nem kell például cserélgetnünk a még hibátlanul működő műszaki cikkeinket, bútorainkat csak azért, mert a legújabb modellre vágyunk, s ugyanez vonatkozik a ruházatunkra is. S ha mindenképp újat akarunk, ajándékozzuk el a régit, hogy ne hulladékként végezze, hosszabbítsuk meg az élettartamát és szerezzünk vele örömet a rászorulóknak.
Számtalan okos, kreatív és hasznos módja van az újrahasznosításnak, éljünk vele mi is. Nem a felesleges hulladék felhalmozására biztatom olvasóimat, hanem arra, hogy mielőtt kidobnánk valamit, gondoljuk át, mihez kezdhetnénk vele. Annál is inkább, mert ilyenkor elkerülhetetlenül életbe lép Murphy ide vonatkozó törvénye, miszerint ha kidobunk valamit, azonnal szükségünk lesz rá…
