A címben olvasható feliratú buszra lettek figyelmesek, akik az elmúlt hétvégén Esztergomban a Prímás Pince parkolójában meglátták a vándorkiállítás első állomásán a pálos rend történetéről szóló kiállítást.
A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi remete szerzetesrend, amely a mai napig működik, s amelyet Boldog Özséb volt esztergomi kanonok alapított. Özséb az 1241/42-es tatárjárás után lemondott kanonoki méltóságáról, szétosztotta javait, majd a Pilis-hegység rengetegébe vonult vissza remeteségbe. Itt 1250-ben a Szent Kereszt tiszteletére monostort és szentélyt építettek maguknak. Özséb 1270. január 20-án halt meg az általa alapított monostorban.
A rend tagjai 1341-től kötelezően fehér ruházatot hordtak az addigi szürke helyett, megkülönböztetve magukat a többi remetétől. 1352-ben VI. Kelemen pápától engedélyt kaptak a hozzájuk közel álló világiak gyóntatására. A középkorban a rendnek már több száz kolostora volt.
(Fotó: Romanek Etelka)
Majd II. József osztrák császár az Osztrák–Magyar Monarchia területén, sok más szerzetesközösséggel együtt, 1786-ban a pálos rendet is feloszlatta. Így ennek a magyar földből származó, magyar lelkiséget hordozó, életét a magyarságért áldozó rendnek mindössze két kolostora maradt meg, mindkettő Lengyelországban.
A láng, amely fényével évszázadokon át bevilágította a magyarság egét, idegen földön pislákolt tovább. 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre a pálosok, és kezdték meg újból – majd 150 év kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát.
Két évtized sem telt el, amikor ismét nehéz idők következtek mind az ország, mind a rend számára. 1950-ben a kommunista diktatúra kíméletlen barbársággal rontott mindarra, ami érték, és ami útjukban állt. A pálos szerzeteseket is egyetlen éjszaka alatt teherautókra rakták és deportálták. Vezér Ferencet ártatlanul kivégezték, a többieket pedig koholt vádak alapján börtönbüntetésre ítélték. Végérvényesnek látszott a pusztulás, amely a szerzetesrend zsenge hajtását érte.
Mégis, mint annyiszor történelmünkben, 1989-ben újból talpra állt a rend, mintegy igazolva a XVII. században élt magyar bíboros, Pázmány Péter mondását:
„Ha valaki Magyarország sorsos állapotját látni kívánja, tekintse Első Remete Szent Pál szerzetét.”
A budapesti sziklatemplom volt a pálos szerzetesrend első kolostora. Özséb rendfőnöksége 1250-1270-ig tartott.
Az esztergomi kiállítás a pálos rend megalakulásának és Boldog Özséb halálának 750. évfordulója alkalmából indult útnak az egykoron működő rend célállomásaira. A rend honlapján a következő ismertetést olvashatjuk a kiállításról:
„A vándorkiállítás a magyar pálos történet elemeit elsősorban mint közös, mindenki számára átélhető magyar örökséget mutatja be. Célja, hogy útja során ne csak a katolikus, s ne csak a hívő embereket szólítsa meg, hanem mindenkit, akit érdekel a magyar múlt, a magyar történelem. Ennek a közösségteremtő célnak eleme a buszban kialakított megbékélés pontja is, amely mindannyiunkat hív az Istennel, az önmagunkkal és az embertársainkkal való kiengesztelődésre.”
A kiállított anyag magyar nyelvű, de a felületeken viszonylag kevés szöveg szerepel, amelyek a magyarul nem értő látogató számára QR-kódok útján, vagy – okostelefon, illetve internetkapcsolat híján – vezetőfüzetben olvashatóak angol és lengyel nyelven. A nézőt több interaktív lehetőség segíti az élményszerzésben.
Hangsúlyos szerepet kap a kiállításban a lengyelországi Częstochowa, a mai rendi központ 1382-es alapítása, valamint az ott őrzött Fekete Madonna-ikon és annak több magyarországi másolata, valamint a lengyel tartomány 1786 utáni, illetve az 1934-es magyarországi újraindulással kapcsolatos kulcsszerepe.
Hisszük, hogy a Pálosan szép az élet című kiállítás hozzájárul az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, illetve közös kulturális örökségünk jobb megismeréséhez! – áll a rend honlapján a kiállítás ismertetője.
Az esztergomi bemutatón a szép létszámban megjelent érdeklődőket (Párkányból és környékéről is), prof. Prokopp Mária üdvözölte, majd P. Csóka János OSPPE egykori tartományfőnök mondott ismertetőt a kiállítás céljáról, küldetéséről. „A lángot át kell vennünk. Legyen Esztergom méltó ahhoz a hírnévhez, amit az évezred adott ennek a városnak” – mondta.
(Fotó: Romanek Etelka)
A kiállítást Pálmai Árpád egyházzenész korabeli énekek tolmácsolásával gazdagította, majd egy videó bemutatására került sor a Pilisben feltárt pálos barlangról. S végül Szent Özséb bazilika előtti szobránál hangzott fel az ének és a ima, mely mai fohászként is aktuális.
Pálosan…
Ének Boldog Özsébhez
Magyar erdők mélyén
fehér lángok gyúlnak
Boldog Özséb remetéi
imára vonulnak.
Boldog Özséb, áldott atyánk,
esedezve kérünk:
gyűjtsed össze imádságra
árva magyar népünk!
Magyar lelkek mélyén
fénylő tüzek gyúlnak,
Nagyasszonyunk lovagjai
Atyjuknak hódolnak.
Boldog Özséb, áldott atyánk
esedezve kérünk:
gyűjtsed össze szeretetben
drága magyar népünk!
Magyar Élet mélyén
izzó tüzek gyúlnak,
Krisztus Király hű fiai
Özsébben imádnak.
Boldog Özséb áldott atyánk
Esedezve kérünk:
gyűjtsed össze élő hitben
küzdő magyar népünk!
…
A Felvidék területén is számos kolostor fennmaradt, a következő településeken:
Felsőelefánt, Szalóc – Gombaszög, Sasvár, Varannó, Tőketerebes, és Újlót-Máriacsalád.
Forrás: Wikipédia, pálosok.hu
