A SITA hírügynökségnek adott interjújában Dušan Karaska, az Állami Természetvédelmi Hivatal nemrég kinevezett vezérigazgatója komoly bírálatokat fogalmazott meg Szlovákia természetvédelmi helyzetével összefüggésben.
Szerinte Szlovákia a kommunizmus bukása után ugyanarról a rajtvonalról indult, mint a környező államok, de az érdektelenség és a politikai akarat hiánya miatt 30 év után sem képes megfelelően reagálni a társadalmi változásokra. Ez pedig vonatkozik a természetvédelemmel kapcsolatos ügyekre is.
„Illusztrálható ez a következő példával is, míg 2008-ban az Alacsony Tátrai Nemzeti Park egy négyzetkilométeres területére 162 eurós támogatást ítéltek meg, ugyanakkor a csehországi Sumavai Nemzeti Park 4261 eurót kapott négyzetkilométerenként, az olaszországi Abruzzo Nemzeti Park pedig 56 658 eurót” – mondta interjújában a vezérigazgató.
Az állami természetvédők új vezetője figyelemreméltó célokat tűzött ki, amelyek sok mindenben változásokat hozhatnak és fejlődést jelenthetnek a természetvédelem működésében. Ám ezek megvalósításához többre, mint csak a jó menedzselésre van szükség.
„Tekintettei az évek óta megoldatlan problémákra, ez hosszú évek munkáját igényli, és nemcsak a Környezetvédelmi Minisztérium, hanem a többi tárca, elsősorban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium együttműködésére is szükség lesz. Elengedhetetlen továbbá a politikai akarat is, hogy megváltoztassuk a természetvédelem egész rendszerét és még a jogi előírásokat is” – tette hozzá Dušan Karaska.
Az egyik égető problémának a 3. és 5. védelmi zónába tartozó földterületek tulajdonjogának rendezetlenségét jelölte meg, ahol az állam a közérdekre hivatkozva az eredeti tulajdonosoknak nem hagyta, hogy maguk rendelkezzenek a földtulajdonukkal illetve a kisajátított földterületekért nem kaptak másikat vagy kártérítést.
Ezért nem lehet csodálkozni, hogy a tulajdonosok elégedetlenkednek. Karaska gondnak tartja azt is, hogy hivataluknak éppen a természetvédelem kérdéseiben nincs döntő szava.
Ilyen például, amikor a természetvédők tiltakoznak a védett területeken történő építkezések ellen, a járási hivatal azonban az építkezést engedélyezi. Komoly hiányosság mutatkozik a védett állatfajok, növényzet, a biológiai értékek védelmének alulfinanszírozása terén is.
Az Állami Természetvédelmi Hivatal csak ritkán kap erre pénzt és rá van utalva a rendszertelenül csordogáló európai uniós alapok pénzeire.
„Ez ugyanolyan, mintha az útkezelőség a téli útkarbantartást csak akkor végezhetné el, ha az európai uniós alapokból pénzt juttatnak rá” – jegyezte meg végül.
Dušan Karaska szeptember 28-án foglalta el hivatalát, a pályázati kiírásban foglaltak sikeres teljesítése után. Előtte nyolc évig a Felső-Árvai Természetvédelmi Körzet Felügyelőségének igazgatója volt.
(webnoviny.sk/Felvidék.ma)
