Schengen után szabadon, „Szlovákok leszünk teljesen!” – Magyarországon terjeszkedik Pozsony címmel jelent meg a Heti Válaszban egy összeállítás a Pozsonyhoz közeli Rajkáról. Behajtani tilos tábla az osztrák oldalon, „na predaj”, vagyis szlovákul megfogalmazott „eladó” feliratok özöne a magyar térfélen. Schengen után négy hónappal a hármas határon fekvő Rajka és a mellette lévő osztrák zsákfalu is azért küzd, nehogy a robbanásszerűen fejlődő Pozsony elővárosa legyen.
– Szlovákok leszünk teljesen – mondja az idős férfi, és a házakra kitett színes táblákat mutatja. A Magyarország északnyugati csücskében, a hármas határon fekvő, háromezer lakosú Rajkán öt éve még egyetlen szlovák sem élt. Ma már a lakosság tizede szlovák állampolgár, s számuk hétről hétre gyarapszik. Az apró településen négy szlovák ingatlanközvetítő cég tábláját számláltuk össze.
Határátkelő helyett tiltó tábla
Rajkáról a szlovák határ két perc autóval, Pozsony belvárosa húsz kilométerre fekszik. De ne egy Érd-Budapest közti másfél órás idegtépő araszolgatást képzeljünk el, hanem nyílegyenes autópályát, ahol 130-cal lehet száguldani. Az út 15 perc reggel, ugyanennyi este, ráadásul úgy, hogy vadregényes vízi világgal körbevett, kertes házas övezetből indul, melynek óriási telkeihez – és itt a slusszpoén – egy háromszobás pozsonyi panel árából hozzá lehet jutni.
Rajkáról nézve gyorsan meg kell változtatnunk Magyarország túlzott főváros-központúságáról alkotott képünket – ez semmi ahhoz képest, ami a szlovákoknál folyik. A beruházások 70 százaléka a főváros és Nagyszombat térségébe érkezik. A munkanélküliség által sújtott keleti tartományokból, azaz 90-100 kilométerről is tömegek ingáznak Pozsonyba. Óriási a kereslet a lakásokra, a gazdasággal együtt az ingatlanárak is robbantak. Az ottani középosztály a jobb kerületben levő tömblakását 60-70 millió forintért eladva hozzájuthat egy-egy rajkai vagy az ausztriai németjárfalui (Deutsch Jahrndorf) ingatlanhoz. Aligha csoda, hogy Rajkán egy év alatt 40-50 százalékkal nőtt a házak ára, a telkeknél pedig ötszörös az értékemelkedés.
Innen nézve már jobban érthető, miért került ki a Rajkával szomszédos osztrák faluban az országhatárra a behajtani tilos tábla.
– Az idős osztrákok félnek a keleteurópai bűnözők kegyetlenségétől, a bécsi bulvárlapok megkínzott idős emberekről adnak hírt – magyarázza egy ételhordóval hazafelé tartó rajkai férfi, akit arra kérünk, mutassa meg, hol tudunk átmenni a szomszéd osztrák faluba. Emberünk szerint az osztrákok nemcsak ettől tartanak, hanem szeretnék megelőzni, hogy csendes falujuk Pozsony forgalmas elővárosává váljon.
– Nyugodtan hajtsanak csak át a tiloson – mutatja az irányt. – Ha a rendőr érdeklődik, annyit mondjanak, rajkaiak, és a temetőbe mennek a családi sírokhoz. Nem fogják megbüntetni magukat – állítja.
Minden úgy történik, ahogy mondja. Az út végén ott a rendőrség épülete, de a hatóság ügyet sem vet a tilosban járó autónkra. S bár az osztrák falu polgármestere a teherforgalom megnövekedésével magyarázza a behajtani tilos táblákat, ezt a magyar oldalról odavezető földút láttán nevetséges indoknak kell tartanunk. Nincs olyan kamionos, aki a kavicsos utat választaná a betonutak helyett.
Pozsonyi helyi járat
A rajkaiak önérzetét nem sérti a tiltás.
– Az újságok fújják fel a dolgot. A magyarok egyébként sem járnak arra, még az Ausztriában dolgozók sem – mondja Bazsó Lajos, Rajka polgármestere; szerinte a sógorok a közeljövőben amúgy is leveszik a táblát, mert rájöttek, tiltó táblák árnyékában nem nyerhetnek a magyarokkal közösen uniós pénzeket. Rajkáról több mint százan dolgoznak hivatalosan Ausztriában, Szlovákiából pedig a rajkai fehérneműgyárba jönnek munkások.
A szlovákiai szomszéd, az 1947-ig Magyarországhoz tartozó Oroszvár (Rusovce) láttán könnyű megérteni, mi vár Rajkára, és mit szeretne elkerülni Németjárfalu. A néhány éve még poros Oroszváron ma egymást érik a lakóparkok. A település hivatalosan is a szlovák fővároshoz tartozik, a pozsonyi 91-es, 191-es busz Oroszvár magyarországi széléig jár, vonalát most akarja a pozsonyi közlekedési vállalat meghosszabbítani Rajkáig. A szlovák kormány pedig jelentős összeget költ a Rajkát Pozsony belvárosával összekötő leendő vízibuszjáratra. A hajó húsz koronáért (160 forint) negyedórás menetidőt ígér, no, és vezeték nélküli internetet a fedélzeten.
A szlovák nyomulás ellen az osztrákok nem csak közlekedési táblákkal védekeznek.
Eltűnt óvodások
– Az ingatlanárakban már nincs drámai különbség az ausztriai Németjárfalu és Rajka között, a szlovákok mégis inkább Magyarországra jönnek – mondja Jozef Olczár, a Rajka Real ingatlaniroda mérnöke. – Az osztrákok a szlovák betelepülőkre azonnal ráengedik az építészeti hatóságot, és óriási pénzekre büntetik őket, ha a drága helyi mesterek helyett rokonaikkal dolgoznak a lakásfelújításon.
A rajkai polgármester is gondban van. A Kelet-Szlovákia-Pozsony-Rajka vándorlási útvonal ugyanis nem ér véget a faluban.
– Két év alatt a lakosság tíz százaléka kicserélődött. A rajkaiak elköltöznek, mivel házaik ma már értékesebbek, mint amennyiért Mosonmagyaróváron vagy Győrben ingatlant vehetnek. Kifizetik az adósságaikat, és még pénzük is marad. És a folyamat még messze nem állt meg.
– Két éve először a bátor és előrelátó szlovákok érkeztek, akik tudták, mit jelent a schengeni csatlakozás – mondja Jozef Olczár. – Most ehhez már sem bátorságra, sem előrelátásra nincs szükség. Tömegesen jönnek. Amikor meglátják a hirdetésünket, azt kérdezik: a magyar vagy a szlovák Rajkán kínálunk ingatlanokat? Azt hiszik, Rajkából is kettő van, mint Komáromból – mosolyog.
Minden második, még magyar kézben lévő házon ott az eladó tábla, persze szlovákul, és az árakat sem forintban, hanem koronában mérik. Az óvodából pedig egy nyár alatt eltűnt 13 gyerek, elköltöztek a szülőkkel együtt.
A magyar gazdasági válság legnagyobb kihívása Rajka számára korábban az értelmiségének megőrzése, vagyis az iskola, az óvoda megtartása volt. Most a gyerekek száma csökken, hiszen a „telepesek” gyermekei Pozsonyban járnak iskolába, ám hirtelen kaptak 300 szlovák értelmiségit: mérnököket, tanárokat, jogászokat, orvosokat. Igaz, nem sokra mennek velük, mert többségük egy szót sem beszél magyarul.
Rajkának és a szomszédos osztrák falvaknak is fel van adva a lecke. Ha zöld lámpát adnak a lakóparkoknak, két-három év alatt benövi őket Pozsony, s Rajka magyar faluból szlovák nagyvárossá válik. Ha nem minősítenek át szántókat belterületté, akkor a szlovákok nem építkeznek, hanem házakat vesznek, vagyis kivásárolják a magyarokat az ingatlanokból. Bazsó Lajos polgármester szerint viszont nekik az a dolguk, hogy Rajka Rajka maradjon. Csakhogy az ingatlanláz miatt a helyi fiatalok nem tudnak itt családot alapítani, mert képtelenek kifizetni az árakat.
– Megpróbálunk segíteni, ötven telket alakítunk ki. Az első lakáshoz jutó rajkaiak a piaci ár tizedéért, 3-4 ezer forintért vehetnek egy négyzetméter telket azzal a feltétellel, hogy 15 évig nem adhatják el – mondja a polgármester.
Csakhogy ez sem segít. Az ötven telekre négy rajkai és 304 szlovák család jelentkezett. A falu határában egymillió forintot ér egy hektár szántó; a tulajdonosok húszmillió forintot fizetnének az önkormányzatnak a belterületté nyilvánításért, és ettől a föld értéke több százmillió forintra emelkedne.
– Elképzelheti, mekkora a nyomás rajtunk – mondja Bazsó Lajos. A rajkaiak nem akarnak városiak lenni, és elszlovákosodni sem szeretnének.
Jelképes értékű, hogy a helyi elitklubba, a vadásztársaságba a több milliós ajánlatok ellenére sem vesznek fel szlovák tagot.
– Egymilliárd forint a közösbe, ez az ára a városiasodásnak, vagyis hogy újabb építkezéseket engedélyezzünk – próbál teljesíthetetlen feltételt mondani a polgármester. Ám ismerve a szomszéd magyar falu, Bezenye határába tervezett kaszinóvárost, könnyen lehet, hogy nem is mond olyan sokat.
Heti Válasz, Élő Anita
