Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a nemzeti kormány hivatalba lépésének második évfordulója alkalmából interjút adott az MTI-nek, melyben a kabinet elmúlt két esztendejének nemzetpolitika terén elért eredményeiről beszélt.
Kiemelte, hogy a magyar állampolgársági törvény módosítását a szomszédos államok többsége „teljes természetességgel fogadta, problémát csak Szlovákia támasztott”. Répás Zsuzsanna ezt a magatartást az első Fico-kabinet számlájára írja, konkrétan arra, hogy annak tagja volt a Ján Slota által vezetett szélsőségesen soviniszta Szlovák Nemzeti Párt is. A helyettes államtitkár azonban bízik abban, hogy az új szlovák kormány már más úton fog haladni, szerinte ennek egyértelmű jelei láthatóak… Még akkor is, ha szerinte nincs meg az a rugalmasság a szlovák félben, amit szeretnének. Ugyanakkor hangsúlyozta: a Fico által hangoztatott kisebbségpolitikai status quo megtartása már nem elegendő Magyarország számára, sőt, a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettesi poszt megszüntetése egyértelmű visszalépés.
Répás Zsuzsanna az interjúban megismételte kormánya azon álláspontját, miszerint továbbra is az etnikai pártokat tekintik partnereiknek, azokat, amelyek kifejezetten nemzeti pártként határozzák meg önmagukat és a magyar érdekeket akarják képviselni. „A kormányzat megítélése szerint egy vegyes párt az adott nemzeti közösség hosszú távú megmaradását nem szolgálja.” – nyilatkozta a helyettes államtitkár.
A Magyar Koalíció Pártjának márciusi választási eredményéről azt mondta: a párt – bár nem sikerült visszajutnia a parlamentbe – nem szerepelt rosszul, megőrizte korábbi eredményét, e szerint van határozott választói igény arra a politikára, amelyet képvisel. Utalva a Selye János Egyetem esetleges főiskolává való átminősítésére, reményének adott hangot: az intézmény meg tudja őrizni jelenlegi státusát. Nagyon fontos, hogy legyen egy olyan egyetem, amely kizárólag a magyar nyelvű oktatásnak szenteli tevékenységét, és mint mondta, bízik abban, hogy a minősítés kizárólag szakmai alapon történik majd.
Az elmúlt két évet összegezve kiemelte: a nemzetpolitika a kormányváltás előtt gyakorlatilag nem volt látható, „egy eldugott kis főosztály” foglalkozott a területtel. Mára az államigazgatás szervezetén belül nagyon fontos helyet foglal el, és valóban áthatja a kormányzati gondolkodást, figyelembe véve a külhoni magyarság érdekeit. Ezt szolgálja a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság, amelynek fő célja, hogy összehangolja a kormányzaton belül a nemzetpolitikával kapcsolatos cselekvési területeket. Felidézte, hogy még a kormány megalakulása előtt elfogadták az állampolgársági törvény módosítását, és a Nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt. Az új alaptörvény is sokkal határozottabban rögzíti a felelősségviselést a külhoni magyarságért. Hat év után ismét összehívták a Magyar Állandó Értekezletet, amelynek már két plenáris ülése volt, folyamatosan üléseznek a szakbizottságok, létrehozták a Magyar Diaszpóra Tanácsot. Zökkenőmentes az egyszerűsített honosítás, mára több mint 250 ezer kérelem érkezett, és mintegy 157 ezren már letették az állampolgársági esküt is – sorolta.
Szeretnének minden magyart személyesen is megszólítani, éljen bárhol a világon. Ezt szolgálja a Nemzeti Regiszter, amelyre bárki feliratkozhat. Új támogatáspolitikát alakítottak ki, amely összegzése szerint beváltotta az előzetes reményeket. A programok közül szólt még a külhoni magyar területekre szervezendő osztálykirándulásokról és a külhoni magyar óvodák évéről. Kiemelte a nemzetpolitikai stratégia megalkotását – ilyen dokumentum az elmúlt 22 évben nem született. Utalt a legfőbb célokra, hogy a magyar közösségek gyarapodó közösségek legyenek, és megerősítsék a magyar intézményeket. A közeljövőben elindul a nemzeti jogsegélyszolgálat, amelybe bevonnák a külhoni civil szervezeteket, és várhatóan lesz egy budapesti központ, amely folyamatos monitoring tevékenységet végez, és továbbképzéseket nyújt. Közölte: idén 13 milliárd forint áll rendelkezésre nemzetpolitikai célokra, de remélik, a gazdasági helyzet javulásával a források is bővülnek majd.
MTI nyomán, Felvidék.ma
