Régen (a két világháború között) az emberek ha szegények voltak is, de gyakran állítottak korpusszal vagy anélkül, fa-, vagy kőkeresztet Istennek hálából, köszönettel, vagy éppen mert a határ, a mező volt a „második otthonuk” tavasztól késő őszig.
Nekik mindig volt idejük megállni a keresztnél, ha a mezőn, a szőlőbe mentek: egy fohászra, egy imára, hálaadásra, de keresztvetés nélkül soha nem mentek el a szakrális jelek, képek előtt. Mert hittek az Isten segítségében, s tudták, azért hálát kell adni az Úrnak. S ez apáról fiúra öröklődött. Nagy ünnepeken, mint nagyhéten (tájainkon nagycsütörtökön), énekszóval, gyalog mentek ki a sokszor több kilométerre lévő kereszthez közösen imádkozni. S természetes volt, hogy ezeket a jeleket, kereszteket gondozták, mindig volt friss virág vagy égő gyertya előttük.
Még mára is szinte minden település határában állnak a keresztek, s a romosakat egyre több helyen felújítják, de van, hogy újakat is állítanak.
Nánán a templom előtt, 2000 szeptemberében a Csemadok állíttatott hálából egy fából faragott keresztet a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén. Azóta a minden magyar hősre való nemzeti megemlékezéseket is ott tartják évente március 15-én, október 6-án és október 23-án.
A két kilométerre lévő Hegyfarki-szőlőhegy elején is áll egy régi kőkereszt, melyet szintén a háború előtt a nánai hívők állíttattak hálából, s így lett mindenki keresztje, aki arra jár. Pár évvel ezelőtt egy apa a fiával kissé felújította. Azóta, emlékezve régiekre, s hálaadást és fohászt kérve a Szent Kereszt felmagasztalásának napján szentmisét celebrál itt a párkányi esperes a Nánáról, Párkányból, és Ebedről érkező hívőknek.
A kora esti órában zászlóval, kereszttel, énekszóval vonultak a hívek a szabadtéri oltárhoz, ahol a szentmise a rózsafüzér ima után kezdődött.
Fóthy Zoltán ft. esperes homíliájában a napi evangéliumból kiindulva szólt a mindennapi keresztjeinkről, a kereszt jeléről, mely velünk van mindennapjainkban. A kereszt által kapjuk meg a napi kegyelmet, melyben ott van Isten közöttünk.
A keresztnek kozmikus ereje van az egész világon. Ezért is legyen mindannyiunkkal, ha kell, mindennapi útjainkon, vagy lakásunkban, mely egyben vágyakozásunkat is jelenti a lelki megtisztulás után. S ha bármilyen gond és baj ér, a keresztény kegyelmet a kereszttel megkapjuk – szólt az isteni üzenet az atyától.
A szentmisén Dorna Monika zenei kíséretével a legszebb énekek hangzottak el, melyekben imánk és fohászunk szállt a magas égbe:
Királyi zászló jár elöl, keresztfa titka tündököl, / Melyen az élet halni szállt, s megtörte holta a halált. / Rajtad tündöklik, drága fa, királyi vérnek bíbora. / Ó választott, jeles faág, ki szent testét karoltad át! / Szentháromság, dicsérjenek, üdvösség kútja, mindenek, / legyen győzelmünk, add meg ezt, diadalmas Szent Kereszt.
A szabadtéri szentmise után a hívők jóvoltából szeretetvendégségre került sor.
(Dániel E./Felvidék.ma)