A nemzeti parlamenteknek a Lisszaboni Szerződés érvénybe lépése utáni szerepéről kezdtek tárgyalásokat pénteken Prágában a négy visegrádi ország törvényhozásának vezetői.
A négy visegrádi ország közül Lengyelország, Magyarország, és Szlovákia már elfogadta a Lisszaboni Szerződést, míg Csehország még nem. A cseh képviselőház eddig csak első olvasatban szavazta meg a dokumentumot, míg a szenátus úgy döntött, megvizsgáltatja az Alkotmánybírósággal, hogy a szerződés összhangban van-e a cseh jogrenddel. Alexandr Vondra, az európai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a taláros testület ősszel dönt a kérdésről.
A Lisszaboni Szerződés, amely módosítja a 27 tagúra bővült Európai Unió működésének szabályait, az után lép életbe, hogy a dokumentumot összes tagállam jóváhagyja. A szerződés gyakorlatilag az elutasított európai alkotmányt helyettesíti, s célja megreformálni az uniós intézményeket. Újraosztja a jogköröket az Európai Unió és a tagországok között és módosítja a döntések meghozatalának eddigi szabályait.
Csehország januárban veszi át fél évre az Európai Unió soros elnöki tisztségét. A cseh elnökség prioritásai sok tekintetben attól függenek, hogy sikerül-e az év végéig az összes tagállamban elfogadni a Lisszaboni Szerződést, vagy sem.
A kétnapos tanácskozás során Prága részletesen tájékoztatja visegrádi partnereit a cseh uniós elnökség elképzeléseiről és terveiről.
Duna TV
