25. Mécs László Szabadegyetem – szerdai programja

2023. július 12. (szerda)

09:00   Templomlátogatás és autóbusz kirándulás a Bódva-völgyében.

Előadók: Begala Gyula, Jánok község polgármestere, Bankó Ibolya, a Sziklay Szeréna Napok főszervezője, Fecsó Kassai Ivett, péderi református lelkipásztor, Krcho Géresi Tímea, csécsi református lelkipásztor, Gábor Bertalan, szepsi római katolikus esperes-plébános.

Templomlátogatás és autóbusz kirándulás egész nap a Szabadegyetem résztvevőinek, táborlakóinak és az érdeklődőknek. A táborlakók látogatást tesznek a Bódva-völgye két római katolikus templomában, mégpedig Makrancon és Bodollóban, a Bódva-völgye két református templomában, Péderben és Csécsett, valamint Jánokon megkoszorúzzák Sziklay Szeréna, a Magyar Hiszekegy költőnője emlékoszlopát, illetve Szepsiben a Salkaházi Iskolaközpontban  Esterházy János mellszobrát. A templomlátogatás során mind a hat helyszínen rövid 5 – 5 perces egyházzenei éneket vagy verset ad elő a nyíregyházai Pregitzer Fruzsina és társa Bata Hajnalka, valamint Mécs László verseket szaval a restei Képes Lóránt.

Az autóbusz kirándulás és a templomlátogatás menetrendje:

Jászó: 09:00 Az autóbusz indulása reggeli után Jászóról Jánokra, az út kb. 16 km.
Jánok: 09:15 – 09:45 Rövid előadást tart Begala Gyula, Jánok község polgármestere és Bankó Ibolya,
a Sziklay Szeréna Napok főszervezője. A kirándulás résztvevői megkoszorúzzák
Sziklay Szeréna, a Magyar Hiszekegy költőnője emlékoszlopát. Jánokról Péderbe az út kb. 5 km.
Péder: 10:00 – 10:30 A péderi felújított református templomot bemutatja Fecsó Kassai Yvett, péderi református lelkipásztor, utána a résztvevők megtekintik a templomot. Péderből
Csécsre az út kb. 10 km.
Csécs: 11:00 – 11:30 A csécsi felújított református templomot bemutatja Krcho Géresi Tímea, csécsi református lelkipásztor, utána a résztvevők megtekintik a templomot.
Csécs: 11:30 Az autóbusz indulása Csécsből Jászóra, a tábor helyszínére. Csécsből az út            Jászóra kb. 16 km.
Jászó: 12:00 – 13:00 Ebéd a táborlakóknak és a meghívott vendégeknek.

Jászó: 13:30 Az autóbusz indulása ebéd után Jászóról Szepsibe, az út kb. 12 km.
Szepsi: 14:00 – 14:20 A szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont megtekintése. A résztvevők megkoszorúzzák Esterházy János mellszobrát. Az iskolát bemutatja Gábor Bertalan, esperes-plébános, az iskola lelki vezetője, utána a résztvevők megtekintik az iskola épületét. Szepsiből Bodollóra az út kb. 2 km.
Bodolló: 14:30 – 15:00 A bodollói Sarlós-Boldogasszony római katolikus templomot bemutatja Gábor Bertalan, esperes, utána a résztvevők megtekintik a templomot. Bodollóról az út Makrancra kb. 5 km.
Makranc: 15:30 – 16:00 A makranci Szent István király római katolikus templomot bemutatja Gábor Bertalan, esperes-plébános, pápai káplán, utána a résztvevők megtekintik a templomot.
Makranc: 16:00 Az autóbusz indulása Makrancról Jászóra a tábor helyszínére kb. 14 km.

15:00   Tűzoltóbemutató és habparty a nyári napközis gyerekeknek.

Vidám gyerekprogramok várnak a nyári napközis gyerkőcökre, óvodásokra és kisiskolásokra, közben minden kisgyerek megismerkedhet a tűzoltók érdekfeszítő életének csínjával-bánjával. A gyerekek beöltözhetnek tűzoltónak, megsimogathatják a tűzoltóautókat, beülhetnek a tűzoltóautóba. Lesz igazi tűzoltós buli, lesz locsolós játék, lesz tűzoltóautó és felszerelés bemutató, valamint egyéb, a felnőttek részvétele nélkül is játszható játékok. Lesz utazás igazi tűzoltóautóval, lesz a tűzoltótoronyban való storyzás. A titánok legalább kipróbálhatják magukat tűzoltó szerepben. A szórakozás mellett valódi tűzoltós történetekkel, óriási élményekkel, és ki tudja, talán,egy életre szóló hivatással is távozhatnak. A több éve nagy népszerűségnek örvendő gyermek programok nem titkolt célja az, hogy közelebb hozza egymáshoz a gyerekeket és a tűzoltókat A bemutató végén a gyerekeknek lesz habparty, és a leges legvégén a gyerekek szomjoltására kerül sor.

17:00   Előadói est Mécs László költeményeiből a templomban: „Legyen világosság!”

Közreműködik Pregitzer Fruzsina, Jászai Mari-díjas, Domján Edit-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a Móricz Zsigmond Színház tagja és társa Bata Hajnalka népdalénekes.

Pregitzer Fruzsina magyar színművésznő a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja, Mécs László premontrei pap-költő költeményeiből ad elő összeállítást a Premontrei Apátság templomában, Bata Hajnalka közreműködésével. Mécs László a két világháború közötti időszak közkedvelt költője, a vallásos líra legnépszerűbb egyénisége volt, akit 1945 után, és sajnos azóta is mintha elhallgatnának. A premontrei szerzetes Hernádszentistvánon született, de életének és munkásságának jelentős része Jászóhoz, Nagykaposhoz és Királyhelmechez kötődik. Jászón a Premontrei Apátság Keresztelő Szent János-templomban szentelték pappá 1918-ban. Nagykaposon és Királyhelmecen plébánosként szolgált. Költőként és emberként is derűvel, humorral, egyéniséggel állt helyt. „Személyes indíttatásból fedeztem fel Mécs László verseit magamnak és másoknak. Barlay Ödön atya tanulmánya jelentette számomra a kulcsot annak a megértéséhez, hogy mi az, ami miatt mindmáig hallgatnak róla. A Nyugatban 1933-ban megjelent egy tanulmány, ami többek között Mécs Lászlót is górcső alá vette, holott a két világháború között kiállt a fasizmus és Hitler ellen. 1945-ben egy berlini íróasztalfiókban német megjegyzésekkel tarkított Mécs László-költeményt találtak. A nácik figyelmébe került költőt a háború alatt a katolikus egyház bújtatta. Az 1950-es évek végén a magyar emigráció újból kiadta a verseit Kanadában és szerte a világon, amit a magyar állambiztonság sem nézhetett tétlenül. 1963-ban megjelent Illyés Gyula Ingyen lakoma című tanulmánykötete, amely szó szerint átemelte az 1933-as nyugatos tanulmányt. Ennek alapján úgy érzem, hogy amit Illyés kimondott ítéletként, azt kőbe vésték, és a mai napig ez él a köztudatban. Ezt igyekszem kicsit megmásítani azzal, hogy hozom-viszem a verseit. Azokat a verseket adom elő, amiket nagymamámtól, édesanyámtól hallottam, amelyeken szüleim nemzedéke nevelődött, sőt szárnyalt: Legyen világosság!” – vallja Pregitzer Fruzsina.

19:00   Előadás és könyvbemutató: „A katakombák magyarja – Mécs László.”

Előadó: Dr. Czápáry-Martincsevics András, Dr. vitéz lovag, nemzetőr vezérőrnagy, okleveles villamosmérnök, igazságügyi informatikai szakértő, levéltári kutató, nemzeti vezérőrnagy, elnök-parancsnok.

Czapáry-Martincsevics András 1949-es Győrben élő informatikai igazságügyi szakértő, levéltári kutató 2002 óta folytatott családtörténeti kutatásai mellett 2014-től az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában kutatja az 1945-1989 közötti időszak állambiztonsági és államvédelmi rendszerének működésével összefüggő 1945-1989 közötti időszak állambiztonsági és államvédelmi rendszerének működésével összefüggő ügynöktörténeteket. Többek között kutatja a történelmi egyházak, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem államvédelmi és állambiztonsági ellenőrzését. A szerző a könyvében Mécs László premontrei szerzetes, pap-költő 1945–1978 közötti életútját kíséreli meg rekonstruálni az állambiztonsági szervek által a megfigyeléséről készített dokumentumok alapján. Mécs Lászlót az 1945 után, az orosz szuronyok alatt létrejött új rendszer fasisztának, irredentának, sovinisztának deklarálta, és mint a rendszer ellenségét kezelte, versei indexre kerültek. Nem túlzás őt a pártállam üldözöttjének nevezni. Erről tanúskodnak a megfigyeléséről hátra maradt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában megőrzött dokumentumok, amelyek alapján állítható, hogy a Rákosi-rendszer, majd különösen a Kádár-rendszer a pap-költőt az ÁVH és utódszervezetei útján kitartóan megfigyelte, és hangyaszorgalommal gyűjtötte róla az információkat. Arról a Mécs Lászlóról, akinek költészetét Isten, a teremtett világ, az emberek, az élet és a természet szeretete jellemez. A rendszerellenesnek deklarált verseiben közös vonás csupán e szeretetvonások megsértése elleni tiltakozás. Mécs László (1895-1978) premontrei szerzetes, költő, lapszerkesztő, a 20. század katolikus költészetének kiemelkedő és korának nagyhatású alakja. Szerzetesként a Jászóvári Premontrei Kanonokrend tagja (melynek mai utódja a Gödöllői Premontrei Apátság), a második világháború után a pannonhalmi bencésekhez és a csornai premontreiekhez is szoros kapcsolat fűzte. A felvidéki származású Mécs első verseskötete Ungváron jelent meg 1923-ban, s éppen öt évtized múltán szerkesztették és adták ki addig kiadatlan műveit. Kisebbségi léte és katolikussága egyszerre volt meghatározó munkásságában. Elismert egyházi és irodalmi életműve mellett máig feldolgozatlanul maradt a szovjet időkben ellenséges személynek megbélyegzett költő megfigyelési aktái. Ezt a hiányt pótolja több éves levéltári kutatásaival Czapáry-Martincsevics András. A feltárt dossziék, jelentések Mécs László életének egy új aspektusát tárják fel. A lektorálásban, szerkesztésben, lábjegyzetekben, mutatók összeállításában segítségére volt a pap-költő életművének talán legalaposabb ismerője, Kovács Ágnes, írói nevén Kara Anna, a Gödöllői Premontrei Apátság levéltárosa. A kötet egyszerre tudományos forrásmunka, és egyszerre szól az ismeretterjesztés igényével a Mécs Lászlót tisztelők népes tábora felé, Felvidéken és Magyarországon egyaránt. Az előadás után az előadó megjelent könyvét árusítja és személyesen dedikálja azokat.

20:00   Filmbemutató és kötetlen beszélgetés: „Ahonnan elindultam…  Zirig Árpád portré.”

A kötetlen baráti beszélgetést vezeti: T. Nagy Imre. a szepsi Bódva-völgyi Stúdió rendezője, a Szepsi Város Díjának tulajdonosa.

A Zirig Árpád, felvidéki magyar költő, író, pedagógus, a Dunaszerdahelyi Városi Pro Urbe Díj tulajdonosa, aki nem tősgyökeres dunaszerdahelyi, szülőfalujának Beketfát, otthonának Dunaszerdahelyt, hazájának a Csallóközt, míg életterének a Kárpát-medencét tartja. „Európai vagyok európaiként, a Földnek pedig emberként vagyok lakója.” – vallja. Zirig Árpád volt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének egyik alapítója, tevékenykedett pedagógusként a Mezőgazdasági Szakközépiskolában, igazgatóhelyettesként pedig a Kodály Zoltán Alapiskolában. Kiemelkedőt alkotott a vers- és prózaírás területén. Szakmai cikkei mellett 5 verseskötete és egy novelláskötete jelent meg. Tagja a Magyar Írók Szövetségének és a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának. A Kassa-környéki járásban a Tompa Mihály Országos verseny járási fordulóján tanulóink gyakran az ő verseit is szavalják. 1958-ban jelentkezett költőként. A 60-as évek elején, diákként részt vett a Pedagógiai Fakultás mozgalmas irodalmi életében, a Fórum című önképzőköri lap szerkesztésében. Szórványosan országos lapokban is publikált, az ÚSZ, Hét, Új Ifjúság, ISZ is közölte verseit. Eddig megjelent kötetei lassan kibontakozó költőről tanúskodnak, aki zömmel hagyományos eszközökkel, a lírai realizmus szellemében igyekszik rögzíteni a mindennapi élet helyzeteit, hangulatait, a nemzetiségi ember lelkivilágát, háttérben a Csallóköz kínálta természettel. A rövidfilm vetítése után kötetlen baráti beszélgetés lesz T. Nagy Imrével, a portréfilm rendezőjével. A portréfilm időtartama: 30 perc.