Szeptember első hétvégéjén, szombaton és vasárnap megtartották a Mosoni Nepomuki Szent János Plébániához tartozó Mária-zarándokhelyen, a Mosonmagyaróvártól 3 km-re fekvő Márikálnokon a Kálnoki Szűzanya búcsúját. Az esemény helyszíne a Sarlós Boldogasszony-kegykápolna és környezete volt. A kápolnában évről évre a húsvét utáni szombattól október végéig tartanak szombati napokon vasárnapra érvényes vigíliai szentmisét.
Idén szombaton, 2-án este rózsafüzér-ájtatosság volt, majd szentmisére került sor, melynek főcelebránsa Licz Csaba Zsolt Szatmár megyei, halmi származású mosoni káplán volt. Ezt követte a gyertyás körmenet énekekkel övezve.
Másnap, vasárnap délelőtt ünnepi főpapi szentmisére került sor. Főcelebránsa és ünnepi szónoka dr. Pápai Lajos emeritus győri megyéspüspök volt. Személyében az idén gyémántmisés, vagyis áldozópappá szentelésének 60. évfordulóját is ünneplő főpásztort köszönthették a zarándokok.
A máriakálnoki búcsújárás kezdete a XVI. század közepére nyúlik vissza. Ebben az időben, ezen a folyó szabdalta tájon sok friss vizű, jó forrás volt. Az arrafelé járók különösen szerették azt a Kálnokon kívül eső kutat, amelynek vizét gyógyító erejűnek tartották, mivel ott több csodálatos gyógyulás történt.
A szentkút első buzgó tisztelője és gondozója egy kálnoki halász volt, aki a Duna hullámaiból kifogta a hársfából faragott Mária-szobrot. Számára a forrás közelében egy kis kápolnát, maga részére pedig egy remetelakot épített. Ettől kezdve évszázadokon át remeték gondozták a kegyhelyet.
A szomszédos földesúr, Viczay János gróf 1663-ban a Szűz Mária iránti tiszteletből egy nagyobb és maradandóbb kápolnát építtetett a Sarlós Boldogasszony tiszteletére. Az 1780-as kánoni látogatás idején összeírták a kápolnánál történt imameghallgatásokat, amelyekről az ott őrzött fogadalmi ajándékok tanúskodtak. Az értékes arany- és ezüsttárgyak a XVIII–XIX. század fordulóján felsőbb utasításnak estek áldozatul. Az ezt követően felhalmozottak pedig az 1873-as tűzvészben pusztultak el. Ugyanezen esztendő Szentháromság vasárnapi búcsúja után az oltáron felejtett égő gyertyáktól keletkezett tűzvészben Szűz Mária és a kis Jézus szobrán kívül – melyek sértetlenek maradtak – az egész kápolna leégett. E csodás körülmény a kálnoki Mária-tiszteletet tovább növelte.
A Zalka János győri püspök és a hívek adományából újjáépített kápolnát 1874-ben szentelték fel neoromán stílusban. Megújult a kegyszobor is: megkoronázták azt, Mária kezébe ezüst kormánypálcát helyeztek, s ruhába öltöztették. Búcsúkiváltságait 1874-ben, IX. Piusz pápától nyerte.
Az oltárképet, mely Szűz Mária látogatását ábrázolja, Feszty Masa festette a mosoni hívek részére. A képet 1954. december 5-én áldották meg a mosoni templomban.
Az idei őszi Kisboldogasszony egyházi ünnepnapja, vagyis szeptember 8-a előtti, évközi idő 22. vasárnap délelőtti főbúcsún gyalogos zarándokok vettek részt Kunszigetről.
A szentmise végéhez közeledve Kapui Jenő mosoni plébános mondott köszönetet Pápai Lajos püspök úrnak, hogy elfogadta a meghívást, bemutatta a legszentebb áldozatot, s mondott szentbeszédet.
A búcsúi mise a pápai, magyar, ősi magyar és székely himnuszok eléneklésével ért véget. A zarándokok a kápolna jobb oldalánál található kútból csapolhattak a gyógyvízből otthonaikba forrásvizet.
(Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)
