Madách Imre műve, Az ember tragédiája a mai korban is iránymutató alkotás – hangsúlyozta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) emlékestjén a Pesti Vigadóban.
Az estet Madách Imre születésének 200., és Az ember tragédiája ősbemutatójának 140. évfordulója alkalmából rendezte az MMA.
Csák János köszöntőjében a műhöz kötődő személyes kapcsolódásai mellett egyebek mellett arról beszélt, hogy Madách műve, csakúgy mint Arany János Toldija, mitologikus mű.
Felidézte, hogy 2009-ben a The Economist című lap Madách művéről azt írta, hogy a nyugati civilizáció, az emberiség haladásának a legjobb modern parabolája, metaforája az emberi létnek. Felidézte, hogy a mű versenytársa volt Goethe Faustja, Dante Isteni színjátéka és Milton Elveszett paradicsoma. Azt írták, Az ember tragédiája az a mű, amely a leginkább leírja az emberi természetet – tette hozzá.
Beszélt arról, hogy Madách Imre közéleti, politikai pályafutása során is összefoglalta azt, hogy a felvilágosodás eszméi és a korábbi eszmék az emberi létről miként alkalmazhatók a saját korára.
Az ember tragédiája feldolgozásai kapcsán Csák János kiemelte Jankovics Marcell alkotását. Úgy vélte: Jankovics Marcell és Madách Imre, bár nem hívták őket filozófusoknak, nagy gondolkodók voltak, zsenialitásuk máig ható.
Juhász Anna irodalomtörténész, Orosz István Kossuth-díjas grafikus, filmrendező, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja, Huszti Péter Kossuth-díjas színművész, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja, Szemadám György Munkácsy-díjas festőművész, író, érdemes és kiváló művész, az MMA rendes tagja, és Csák János kulturális és innovációs miniszter (b-j) a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett emlékestjén a Pesti Vigadóban. MTI/Hegedüs Róbert
Turi Attila, az MMA elnöke köszöntőjében szintén Jankovics Marcell remekét emelte ki. Az MMA elnöke úgy fogalmazott: Madách Imre és Jankovics Marcell mindketten korszakos jelentőségű alkotók voltak.
„A 200 éve Alsósztregován született Madáché a zseniális alapmű, amit Jankovics Marcell a 21. század vizuális nyelvére fordított művészi tehetségével, kifejtve annak képvilágát, az intellektus fölé emelve annak befogadását” – mutatott rá.
Megemlékezett arról, hogy Jankovics Marcell több mint két évtizeden át dolgozott a mű filmváltozatának elkészítésén, 2011-re készülhetett el a „minden szín tekintetében egyedi, unikális képvilágú, ugyanakkor egységes egész animációsfilm”.
„A magyar filmművészet e kimagasló remekműve a madáchi sziklaszilárd alapra épült, a műre, amely az egyetemes emberi kultúra és história 19. századi összegzése, és amely máig sem veszített időszerűségéből, mert létezésünk alapjaira épül” – tette hozzá Turi Attila, aki kitért arra is, hogy bár Madách műve az emberi lét alapkérdéseit igyekszik megválaszolni, nem sorolható egyik történetfilozófiai irányzathoz sem, megközelítése, nézőpontja megismételhetetlenül egyedi.
A kerekasztal-beszélgetésen közreműködött Huszti Péter Kossuth-díjas színművész, a nemzet művésze; Orosz István Kossuth-díjas grafikus, filmrendező, a nemzet művésze, valamint Szemadám György Munkácsy-díjas festőművész, író.
A beszélgetésen Madách művének adaptációi mellett szó esett a mű nemzetközi megítéléséről, valamint a résztvevők műhöz kötődő személyes kapcsolódásairól is.
Rubovszky Éva, Jankovics Marcell özvegye a Magyar Művészeti Akadémia Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett emlékestjén a Pesti Vigadóban. MTI/Hegedüs Róbert
Az eseményen részleteket mutattak be Jankovics Marcell, az MMA néhai tiszteletbeli elnöke 2011-ben bemutatott Az ember tragédiája című rajzfilmjéből, valamint az 1969-ben Szinetár Miklós által rendezett tévéfilmből is. Az est moderátora Juhász Anna irodalomtörténész volt. A műsort Rubovszky Éva, Jankovics Marcell özvegye rendezte.
(MTI/Felvidék.ma)
