„Meg akarjuk mutatni a fiataloknak azt a sok fantasztikus dolgot, amire az operett képes. Ezzel utánpótlást is nevelünk, hogy ne haljon ki a jelenlegi nemzedékkel az e műfajt kedvelők köre, hiszen a magyar kultúra szerves része az operett – nem véletlenül lett hungarikum” – fogalmazott portálunknak Klemen Terézia, a Lehár Ferenc Polgári Társulás elnöke.
Lehár Ferenc Péter és Pál Bergengóciában című meseoperettjét dolgozta át Klemen Terézia és született meg a Péter és Pál „Lustaországban” című meseoperett Lehár Ferenc zenéjét felhasználva. A történetet maibbá téve, újraírva, színesebben, képszerűbben és interaktívan állították színpadra a zenés darabot, melynek producere Dráfi Mátyás Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész. A négyszereplős darabot Bozsó József rendezte és koreografálta, a dalszövegeket Nagy Ibolya írta és szerkesztette.
Az eredeti mű több mint százéves bemutatója után idén ősszel több felvidéki magyar általános iskolába vitték el a darabot: Szentpéter, Perbete, Ógyalla, Csallóközcsütörtök után december 21-én a naszvadi iskolások előtt mutatták be.
„A darabban Lehár igényes zenéje mellett a karakterek tanító-nevelő szerepe sem elhanyagolható, sőt. Soha el nem évülő téma a jó és a rossz harca, a lusta és a szorgos ellentétbe állítása, ami segít a világban való helyes döntésekhez, eligazodáshoz” – magyarázta Klemen Terézia, aki elmondta, a főszereplők, Péter és Pál testvérek, akik közös utazásuk során sokféle tapasztalatra tesznek szert, míg megtalálják ismét a hazafelé vezető biztonságos utat.
„Tanulságos, szórakoztató, és fülbemászó dallamokra építő meseoperák régen is és ma is születnek, de sajnos meseoperett nem, ezért újítottuk fel az egyik nemzetközileg legismertebb operettszerzőnk, Lehár Ferenc darabját” – jegyezte meg. Az eredeti mű 1906-ban íródott, de a téma, szövegkönyv teljesen új lett, egy élő mesekönyvhöz hasonló, Lehár dallamokkal kísérve egy igazi 21. századi történet, amit nagyon élveztek az iskolások – hangsúlyozta.
„És bizony itt döbbenünk rá, hogy gyermekeinknek a lágy, klasszikus zenére is szükségük van, hisz így az ő dallamkincsük is gyarapodik. A darab közben észrevehető volt a gyermeki rácsodálkozás és a játékba való azonnali bekapcsolódás. De nemcsak a gyermekek, hanem szülők, nagyszülők, pedagógusok is szívesen hallgatták a vidám, pajkos előadást” – számolt be tapasztalatairól. Klemen Terézia arról is beszélt, hogy mennyire izgalmas és inspiráló elképzelni, hogy ez a darab esetleg az első operettélmény egy gyerek számára. „Meg szeretnénk mutatni a fiataloknak azt a sok fantasztikus dolgot, amire az operett képes, szeretnénk, hogy hallják az elképesztő hangokat, és fontos, hogy lássák, micsoda történetmesélő a zene. Meg kell mutatni, hogy másfajta zene is van, mint a ma divatos gépi zene. Ezzel utánpótlást is nevelünk, hogy ne haljon ki a jelenlegi nemzedékkel az e műfajt kedvelők köre. A magyar kultúra szerves része az operett – nem véletlenül lett hungarikum” – vélekedett.
Aláhúzta, az operett önmagában is olyan műfaj, aminek híd szerepe is van a klasszikus zene felé. „Nem véletlenül mondták Lehár Ferencről a kortársai, hogy a zenés színháznak három műfaja van: opera, operett és Lehár!”
(SZE/Felvidék.ma)
