Július 17-én lépett hatályba az a kormányhatározat, amely a külhoni magyar tannyelvű nevelés-oktatás területén javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző tanácsként életre hívta a Külhoni Magyar Oktatási Tanácsot (KMOT). A KMOT a magyar kormány azon céljának megvalósítását hivatott segíteni, amely a határon túli magyarság anyanyelvű iskolahálózatának és intézményrendszerének építésére, megerősítésére és megtartására irányul s hogy ez az intézményrendszer az egyetemes magyar oktatási rendszerbe, az egységes Kárpát-medencei oktatási térbe integrálódjék.
A KMOT a diaszpórában, a szórványban és a Kárpát-medencében az anyanyelvű oktatásban résztvevő pedagógusok képzésével és továbbképzésével, a szakmai segédanyagok, tankönyvek, folyóiratok elkészítésével kapcsolatos javaslatok, prioritási rendszerek kidolgozásával, a kétoldalú oktatási programok kisebbségeket érintő kérdéseinek rendezéséhez nyújtott javaslatokkal segíti a szakterület munkáját.
A 142/2013 (VII.16.) számú kormányhatározat részletesen is felsorolja a Külhoni Magyar Oktatási Tanács feladatait, melyek közül a legfontosabbak:
– szakmai tanácsadó testületeként segíti a szakmai munkát valamennyi, a határon túli magyar nyelvű nevelés-oktatással kapcsolatos kérdésben
– az oktatási tárca döntés-előkészítő testületeként működik a határon túli anyanyelvű képzés stratégiájának kialakításában régiója érdekeit képviselve, de az egységes oktatási tér alapelvei szerinti javaslatokkal
– biztosítja a régiók közötti (beleértve az anyaországot is) információcserét, kapcsolattartást
– biztosítja a határon túli magyar oktatási ösztöndíjazásoknak és a külhoni magyar közösségek értelmiségi utánpótlásához fűzött átfogó oktatáspolitikai céloknak a konkrét szülőföldi képzési igényeknek történő megfeleltetését
– javaslataival közreműködik abban, hogy a tárca milyen ösztöndíjformákat hirdessen meg, részt vesz az ösztöndíj pályázatok szakmai előkészítésében, a célcsoportok pontos meghatározásában, a pályázatok tanulmányi, tudományos-kutatói szempontú feltételrendszerének és az elbírálási pontrendszerek főbb tartalmi elemeinek kialakításában
– bizottságai révén az ösztöndíj-pályázatok elbírálási folyamatában előértékelő és döntés-előkészítő (értékelő) feladatokat is ellát.
A Tanács 17. tagú, elnökét a köznevelésért felelős államtitkár kér fel és nevezi ki a határon túli magyar oktatás elismert külhoni szakértői közül. A KMOT 3 bizottságot működtet:
1. Külhoni Magyar Közoktatási Bizottság, amely a külhoni magyar neveléssel-oktatással kapcsolatos kérdésekben a tárca tanácsadó testülete, döntés előkészítő, javaslattevő, tanácsadó és véleményezési jogkörrel. Ebben Felvidékről szavazati joggal rendelkező tag a felvidéki magyar egyházak által közös megegyezéssel delegált 1 fő, valamint a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) által delegált 2 fő.
2. Külhoni Magyar Tankönyv- és Taneszköz Bizottság, amely a határon túli magyar tankönyv- taneszköz írással és kiadással, az elektronikus tankönyvtárral, pedagógiaimódszertani folyóiratokkal kapcsolatos területen a tárca szakmai tanácsadó testülete, döntés előkészítő, javaslattevő, tanácsadó és véleményezési jogkörrel. Felvidékről a SZMPSZ delegálhat két szavazati joggal rendelkező tagot.
3. Regionális Magyar Felsőoktatási és Ösztöndíj Bizottságok, amelyek a külhoni magyar felsőoktatással és ösztöndíjazással kapcsolatos kérdésekben a tárca szakmai tanácsadó testületei, döntés előkészítő, javaslattevő, tanácsadó és véleményezési jogkörrel. A bizottságok szavazati és tanácskozási jogú tagjait a külhoni magyar tannyelvű oktatás szakértői, illetve a határon túli magyar oktatási szervezetek képviselői közül három éves időtartamra a köznevelésért felelős államtitkár kéri fel. A felvidéki ügyek a Szlovákiai Magyar Felsőoktatási és Ösztöndíj Albizottsághoz tartoznak.
szd, Felvidék.ma
