Fegyelmi eljárással sújtaná Harabin bírósága azt a három alkotmánybírát, akiknek a döntése értelmében a hírhedt Piťo banda állítólagos négy tagját szabadon bocsátották. „A Legfelső Bíróság fegyelmi eljárását indít három szakmai hibát vétett alkotmánybíró ellen a média által szervezett bűnbandatagként megjelölt M. Š. vádlott esetében hozott alkotmányellenes és törvényellenes döntésükért” – tájékoztatott az esettel kapcsolatban a Legfelső Bíróság elnöki irodája.
A Legfelső Bíróság szerint az Alkotmánybíróság megállapítása a szóban forgó ügyben „veszélyezteti a jogbiztonságot, a jogérvényesítést és az állam biztonságát, és semmi köze az Alkotmány szerint értelmezett emberi jogok védelméhez, illetőleg Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezményhez” – állapítja meg a Legfelső Bíróság nyilatkozata. A nyilatkozat szerint sem a Legfelső Bíróság, sem a Különleges Hatáskörű Büntető Bíróság vagy a Speciális Ügyészség, illetőleg a rendőrség sem sértették meg a Büntető Törvénykönyv rendelkezéseit.
A Legfelső Bíróság azt kifogásolja, hogy az Alkotmánybíróság az indoklás során nem hivatkozott konkrét belső jogszabályra. De azt is vétségként fogja fel, hogy bár csak az egyik vádlott panaszáról döntött, a Legfelső Bíróság egész döntését megszüntette, amikor a másik három vádlott nem is élt alkotmánybírósági panasszal.
„Az ilyen hibákért a demokratikus állam alkotmánybírái nem ölthetik magukra a bírói talárt. Nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna. A konkrét bírók nyilvánvalóan célirányos hibái esetén le kell vonni a közvetlen fegyelmi, illetőleg büntetőjogi következményeket” – nyilatkozta a Legfelső Bíróság elnöke, Štefan Harabin. Véleménye szerint a fegyelmi vagy a büntetőjogi eljárással ki kell zárni annak még az elméleti lehetőségét is, hogy más indítékok, pl. korrupciós okok állnának az ügy hátterében, mint a három alkotmánybíró szakmai csődje.
Az ún. Piťo banda állítólagos négy tagjának több mint egy évvel ezelőtt járt le a büntetése. Miután a bíróság visszautasította a büntetésük meghosszabbítását, az ügyész panaszt nyújtott be, amelyet a Legfelső Bíróság jóváhagyott. A panasz indítékait azonban nem juttatták el az elítéltekhez, amit az Alkotmánybíróság jogsértésként értelmezett. A Legfelső Bíróságnak ezért az Alkotmánybíróság megállapítása után újra döntést kellett hoznia az eredeti panasz ügyében, ezúttal azonban elutasította azt. A fogva tartás ezért törvénytelenné vált, így az elítélteket szabadon engedték. Kettőjüket – Matej Š-t és Miroslav A-t – azonban rögtön le is tartóztatták, és a Bazini Különleges Hatáskörű Büntető Bíróság más bűncselekményben benyújtott panasz alapján őrizetbe vette őket. A döntéssel szemben mindketten panasszal éltek, amelyről a Legfelső Bíróság dönt majd.
SITA nyomán, dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40796,38937,37384,33336,32370″}
