Megmaradna a szabad iskolaválasztás lehetősége, az elkövetkező három éven belül az átlagfizetés 1,2-szeresére emelkedne a tanítók fizetése, a kilencedikesek tesztelése pedig nem szolgálna alapul az iskolák ranglétrájának felállításához és a támogatások megítéléséhez.
Ezek azok a változtatások, amelyekben Dušan Čaplovič tárcája az oktatásügyünk helyzetéről készült jelentést bíráló szakmai nyilvánosság véleményeinek engedve meghátrált. A tárca továbbra is ragaszkodik azonban az osztálylétszám növeléséhez, ami a támogatási módszer megváltoztatásával a kis létszámú iskolák megszűnéséhez vezethet.
A jelentés módosított változatát a miniszter tárcaközi egyeztetésre bocsátotta, a kormánynak szeptember végéig kellene megtárgyalnia az anyagot. A legnagyobb engedmény Čaplovič részéről az általános iskola szabad kiválasztásának korlátozásában történt. Eredetileg ugyanis az állt a javaslatban, hogy a nebulókat a szüleik abba az iskolába lettek volna kötelesek beíratni, amelyet az állandó lakhelyük szerinti önkormányzat meghatároz. „Ezt a javaslatot gyakorlatilag valamennyi hozzászóló egyértelműen elutasította” – jelentette ki a tárca a nyilvános vita kiértékelése során. A javaslat bírálói szerint ez ugyanis hozzájárulna az iskolák minőségének csökkenéséhez, illetve a szabad iskolaválasztás korlátozását jelentené.
De a tanítók béremelési követeléseinek is igyekezett megfelelni a minisztérium. A módosított jelentés szerint ezek három év leforgása alatt meghaladnák az átlagfizetés 1,2-szeresét, azaz körülbelül 966 euróra emelkednének. Az új jelentés már tartalmazza azt a kötelezettséget is, hogy a pedagógus kezdő fizetése eléri az ugyanolyan műveltségi szintet megkövetelő egyéb ágazatokban dolgozó kezdő alkalmazottak átlagfizetését. A tanítók és szakalkalmazottak bérei 2016 és 2020 között az átlagfizetéstől függnek majd, amit azonban az elemzők nem tudnak megbecsülni. „Az ilyen távol jövőre vonatkozó becslések inkább csak jóslásnak tűnnek. A gazdasági irodalom általában 3-5 százalékos éves növekedéssel számol” – jelentette ki az INESS elemzője, Radovan Ďurana.
Ha a kormány is megszavazza, évente átlagosan 110 millió euróval emelnék az általános és középiskolákba szánt kiadásokat, a főiskolai kiadásokat pedig 20 millió euróval. Ezekbe a költségekbe a hazai és az európai uniós források is beleszámítódnának. A pedagógusok azonban többnyire szkeptikusak ezzel kapcsolatban, mondván, még ha meg is szavazza mindezt a kormányt, egyáltalán nem biztos, hogy teljesíti is, a papiros ugyanis sok mindent elbír. A pénzügyminisztérium egyelőre nem nyilatkozott a költségek növelésével kapcsolatban, a szóvivő az anyag terjedelmére hivatkozva azt mondta, a tárcaközi egyeztetés során mondják majd el a véleményüket ezzel kapcsolatban. Egyelőre az sem világos, hogy a tanítói béreket már a jövő évtől megemelnék-e.
Nem örültek azonban az iskolák képviselői annak a kompromisszumnak, amelyet Čaplovič az iskolaigazgatók kinevezésével kapcsolatban ajánlott fel. E szerint az igazgatókat továbbra is az iskolatanács javasolná, de a fenntartók – azaz a települési és megyei önkormányzatok – a kinevezésük során vétójoggal élhetnének. Az oktatásügy eközben azzal érvel, hogy hasonló rendszerrel működnek a magániskolák is. Az iskolaigazgatók és a tanítók azonban arra figyelmeztetnek, hogy az iskolaigazgatók így sokkal inkább függnének a fenntartóktól, akik az érdekeiknek megfelelően neveznék ki az iskolaigazgatókat. Nem világos továbbá az sem, hogyan oldanák meg azokat a helyzeteket, amikor a fenntartó megvétózza az iskolatanácsok javaslatát.
A tárca visszautasította azokat a javaslatokat, amelyek szerint az államnak a diákkölcsön bevezetésével párhuzamosan részben vagy teljesen fizetéskötelessé kellene tennie a főiskola tanulmányokat. A tárca továbbra is ragaszkodik a főiskolákkal kapcsolatban leginkább vitatott javaslatához, miszerint meg kell szüntetni a professzor és docens tudományos címeket.
Pravda nyomán, dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”41514,41372,41053,40813″}
