Selmecbányán az egykori jeles Erdészeti Akadémia impozáns épületeitől nem messze találjuk a Nagyboldogasszony-plébániatemplomot. A klasszicista stílusú szakrális építmény már több évszázada szolgálja a selmecbányaiakat.
A templom késő klasszicista stukkóval díszített homlokzata első pillantásra nem érzékelteti, hogy ősi román stílusú háromhajós templomot rejt a külső díszítés.
A templom a város egyik legrégebbi épülete, melyet a mai napig templomként használnak.
Az eredetileg háromhajós román kori templom a 13. század harmincas éveiben épült. Az évszázadok alatt többször átépítették. A 17. századtól bazilikaként használják, jelenleg a város plébániatemploma.
A templom eredetileg a dominikánus rend tulajdona volt, egészen 1563-ig. Az épület ekkor a Szent Mihály-templom nevet viselte, melyet IV. László adományozott a rendnek. A szakrális helyhez egy megerősített kolostort is építettek, ami ispotályként is működött. A kolostor mára elpusztult, csupán pár falmaradványa figyelhető meg.
1575–1669 között az evangélikusok használták, akiktől a jezsuiták vették át egészen 1773-ig, míg fel nem oszlatták a jezsuita rendet. A helyiek német templomnak is nevezik, mivel sokáig német nyelven prédikáltak benne.
Jelentős károkat okozott benne a 1806-os tűzvész. A károk helyreállítása után kapta a ma is látható késő klasszicista arculatát. Belső berendezése azonban a barokk kort idézi.
A Szűz Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárkép bécsi művész alkotása, míg a szószék és a keresztelőmedence a XVIII. századból való. A jobb oldali hajóban a város és Magyarország Nagyasszonyát koronával ábrázoló szobor várható.
Selmecbányán járva számos templomot tekinthetünk meg, érdemes ellátogatni többek között az Városháza téren álló evangélikus templomba és a tér túloldalán álló Alexandriai Szent Katalin-templomba.
Forrás:
csemadokemlekhely.sk, travelguide.sk,
Barangolások Selmecbányán
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
