Az Alsó-Garam mente azon területek közé tartozik, amelyek régészeti szempontból óriási történelmi jelentőséggel és potenciállal bírnak. A feltárások során rendszerint ritka leletek kerülnek elő a lelőhelyekből, amelyek fontos információkat nyújtanak az adott terület múltjának rekonstruálására vonatkozóan – írja honlapján a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete.
A legfrissebb érdekességeket Zselíz kataszterében végzett feltárás eredményezte. 1932-ben Václav Mencl cseh régész végzett ásatást egy eltűnt középkori templom után kutatva. A Régészeti Intézet kutatói Mencl munkásságára alapozva 2015-től kezdtek érdeklődni a zselízi lelőhely iránt. A részletes felszíni felmérések alapján kiderült, hogy ott egy fontos polikulturális lelőhely található, amely a kora kőkorszaktól (neolitikumtól) a késő középkorig lakott terület volt.
Az elmúlt években több felszíni kutatás is készült magnetométeres eljárással, ami tulajdonképpen egy roncsolásmentes régészeti módszer, amely lehetővé teszi a település komplex tudományos képének megalkotását.
A régészek két neolitikum kori, bronzkori, La Tène-kultúra kori és római kori települést is azonosítottak a területen. Sikerült feltárni egy a mai Szlovákia területén lévő egyik legnagyobb római kori temetkezési helyet, és elkészítették egy kiterjedt középkori település alaprajzát is. A gazdag és sokféle leletekből kiindulva a régészek nem tartják kizártnak, hogy a helyen kereskedelmi központ létezhetett.
A legfontosabb felfedezés azonban egy római menettábor nyomainak a beazonosítása, amelyről bár van tudomása a történelemtudománynak, de pontos helyét évtizedek óta keresték a kutatók.
A magnetometriai elemzés, valamint fellelt leletek arra engednek következtetni, hogy a megtalált táborhely Kr. u. a 2. század második felére tehető. Ez azt jelenti, hogy az ún. kvád és markomann háborúk idejére, amelyek során a római filozófus császár, Marcus Aurelius vezetésével római légiók büntetőhadjáratokat folytattak a Római Birodalom területére betörő germán törzsek ellen.
Helyszíni fotók, infó: archeol.sav.sk/
„A legvalószínűbbnek eddig Bény környékére gondolták Marcus Aurelius táborát, akárcsak azt a csatát is, amiből keletkezett a »csodálatos esőről szóló legenda.« A legenda mellett ugyanakkor írásos emlék is fennmaradt, hiszen a sztoikus filozófus császár papírra vetette gondolatait, melyek Elmélkedéseim címen maradtak fenn az utókor számára. Az első ilyen könyvének végén jegyezte le: »Írtam a kvádok földjén, a Garam mentén«” – mondta el ezzel kapcsolatban Csonka Ákos városi képviselőként is tevékenykedő helytörténész. Erről a hagyományról és a történet hátteréről bővebben itt lehet olvasni.
Csonka hozzátette: „Mivel eddig ez az egyetlen megtalált római hadi tábor a Garam mentén, nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy ennek lejegyzésére ezen a helyen került sor.
És hogy még könnyebben el lehessen képzelni, hogy milyen jelentőségű felfedezésről van szó, azt bizonyítja, hogy az ominózus időszakról hollywoodi szuperprodukció is készült, így gyakorlatilag az egész világ megismerkedhetett vele. A Gladiátor (2000) című film nyitójelenete és első fél órája – Russell Crowe főszereplésével – éppen erről az időszakról és háborúról szól leegyszerűsítve »Germánia« helymegjelöléssel… Bár a Garam menti helymeghatározó jegyzetet Marcus Aurelius minden bizonnyal 170–172 körül tehette meg, a film épp a halála előtti időszakot mutatja be, ami Kr. u. 180-ban történt Sirmiumban (akkori Pannónia provincia, ma Szerbia területe).
A film eredeti története akár játszódhat a Garam mentén, Zselíz környékén is, de a felfedezés szempontjából nincs jelentősége, hiszen úgyis csak illusztrációs jellegű. Ezzel viszont Zselíz végleg megnyerte annak lehetőségét, hogy erre a történetre és hagyományra kultuszt építsen a Sacher-, a Schubert-, az Esterházy-kultusz, vagy éppen a középkori templom freskói mellett” – ecsetelte Csonka.
(tsák, Felvidék.ma)