A kínai protestáns keresztyének honlapján, a China Christian Daily indító lapján új és ingyenes kínálat jelent meg. Erről olvasható „A navigáló hit a digitális Babilonban: a NextGen (következő nemzedék) lelkésze megosztja a digitális generációk fegyelmezésének stratégiáit” c. cikk. Terry Parkman a sanghaji lapnak adott interjúban szól erről: a gyülekezet hogyan érheti el és taníthatja hatékonyabban a Z és az alfa-generációt. Ezért fontos a személyre szabott Jézus-követés, a tanítványság, a bibliai műveltség és a kulturális különbségtétel.
A Z és az alfa-generáció jellemzői
A Z generációhoz 14–24 évesek, az alfa-generációhoz 14 évesek és még fiatalabbak tartoznak. Az internet hasznos keretet biztosít a generációs váltások megértéséhez, mivel minden generáció világlátását mélyen befolyásolja az, hogy milyen technológiai környezetben nőnek fel.
A Web 1, a legkorábbi verzió digitális könyvtárként működött, amelyet azoknak terveztek, akik az információk eléréséhez és befogadásához ragaszkodtak. A Web 2 hozta el az olyan közösségi médiaplatformok felemelkedését, mint a Facebook, lehetővé téve, hogy online közösségeket alakítsanak ki, gondolataik és tapasztalataik megosztásával áttérjenek a passzív fogyasztásról az aktív elkötelezettségre.
Most a Web 3 van kialakulóban, olyan technológiák jellemzik, mint a mesterséges intelligencia (AI) és a kriptovaluta. A decentralizált internet lehetővé teszi az olyan központosított platformok megkerülését, mint a Facebook, így egyéni virtuális terek hozhatók létre. A Z generáció, amelyet gyakran digitális bennszülötteknek neveznek, az okostelefonok és a közösségi média által uralt világban nőtt fel.
Nemcsak médiafogyasztók, hanem aktív -formálók is, így gondolataikat és ötleteiket kattintással, kedveléssel, megosztással és közzététellel külsőleg is megjelenítik.
A Z generációt vállalkozó, innovatív, etnikailag sokszínű, népes generációként írják le. A COVID-19 okozta zavarok azonban ebben a csoportban sokakat nyugtalanná és bizonytalanná tettek, ami megnövekedett képernyőidőt eredményezett – átlagosan napi öt-hat órát. Az alfa-generáció pedig teljesen elmerül az AI és a Web 3 technológiában. Adapterekké válnak. A siker ma már nem arról szól, hogy mit tudsz, hanem arról, hogy mennyire vagy hatékony.
Tanítványság, bibliai műveltség, kulturális különbségtétel
A Z és az alfa-generációt többen száműzöttekhez hasonlítják, akik a „digitális Babilonban” élnek. A bibliai zsidóság babiloni száműzetésének elbeszélésére utalva (a zsidó történelemnek az a szakasza, amikor a Júdai Királyságból Nabukodonozor a zsidókat Babilonba hurcoltatta. A i. e. 597-es elhurcoltatással kezdődött ez) párhuzamokat emel ki ez a módszer az ősi és a modern viszonyok között.
Isten azért engedte meg Júda száműzetését, mert a nép énközpontúvá és bálványimádóvá vált, és nem teljesítette küldetését.
Júda legjobbjait és legokosabbjait vitték el. A száműzöttek a külvárosban maradtak, panaszkodtak helyzetükre, és elkerülték a várossal való érintkezést. Jeremiás 29,4-7 isteni szemszögből mutatja be a száműzetést. Ő arra utasította a száműzötteket, hogy költözzenek be a városba, telepedjenek le ott, gyarapodjon a számuk, és imádkozzanak a város békéjéért és jólétéért. A száműzetés tehát Isten eszköze volt arra, hogy átrendezze népét, hogy az Istenben bízó nép átalakító jelenlét legyen a világban. Ma is ez Isten célja az Ő népével.
A bibliai írástudatlanság ellen, Isten országa kultúrájáért
Hasonlatosképpen a Z és az alfa-generáció is olyan világban él, amelytől nem tud elkülönülni. Az egyház szerepe tehát az, hogy felkészítse ezeket a nemzedékeket arra, hogy só és világosság legyenek a környezetükben, ahelyett, hogy visszavonulnának. Ennek érdekében fontos a jelentéshordozó tanítványság (meaningful discipleship).
Ez Krisztus-követésként arra összpontosít, hogy a fiatalok hitelesen éljék meg hitüket. Az egyházaknak tudniuk kell kezelni a bibliai írástudatlanságot. Bár a digitális eszközökkel példátlan módon férnek hozzá a fiatalok Isten Igéjéhez, sokan már nem olvassák a Bibliát.
Következmény: küszködnek a modern világ összetettségével, az eligazodással és a navigálással ebben a világban. A fiataloknak a Szentírásban kell gyökerezniük, hogy Istenhez fordulhassanak útmutatásért személyes és közösségi „Babilonjukban”. A kulturális különbségtétel ugyanígy fontos. Az egyházaknak meg kell tanítani a fiatalokat arra, hogy a kulturális pillanatokat, benyomásokat, jelenségeket a Szentírás optikáján, látószögén keresztül elemezzék, s fel tudják mérni, mi illeszkedik Isten országa kultúrájához. Bonyolult társadalmi kérdésekben a gyülekezeti vezetőknek, lelkészeknek, presbitereknek Jézusra kell összpontosítaniuk, ahelyett, hogy személyes véleményüket mondanák. Ennek érdekében folyamatos tanulásra van szükség.
Néhány mai példa
Három példaértékű egyházi szolgálatról szól az innovatív módszer kínai alkalmazása. Ezek a modellek a tanítványságot, a szolgálati lehetőségeket és a nemzedékek közötti támogatást hangsúlyozzák.
Sok esetben a tanulók nem kaptak hatékony tanítványképzést. Ilyenkor az ifjúsági lelkész 10-15 perces prédikációt tart, amely a Szentírásra összpontosít, hangsúlyozva a bibliai műveltséget, és feltárva a szövegen belüli összefüggéseket. Ezt követően a diákok kis csoportokba gyűlnek, hogy önkéntes vezetők segítségével együtt birkózzanak meg ezekkel a szövegekkel.
Ez az Újszövetségben az, amikor Jézus a zsinagógákban tanított. Jelentősen nő ezáltal a fiatalok részvétele, és a nyitott, interaktív környezet elmélyíti kapcsolatukat Jézussal.
Fontos az önkéntes vezetők szerepe, mivel ők a tanulókat a Szentírás és annak következményei kezelésére tanítják meg.
A Szentírással való viaskodásnak ez a folyamata gyakran tükrözi a Bibliában látott átalakító pillanatokat, például amikor Ábrámból Ábrahám, Jákóbból Izrael, Saulból Pál formálódik. Sikeres modell az is, amely alkalmazásával a gyülekezet teljes mértékben a következő generációra összpontosít, olyan vezetői struktúrákkal, amelyek minden korosztályból magukba foglalják a lelkipásztorokat és a presbitereket.
A gyülekezeti megközelítés lehetőséget biztosít a fiataloknak, hogy már akár 10, 13 vagy 15 éves korban is részt vegyenek a szolgálatban.
A harmadik példa: az idősebb generációk tudatosan törekednek arra, hogy megértsék és támogassák a fiatalabb generációt. Az egyház idősebb tagjai tevékenyen kínálnak teret a fiataloknak, meghallgatják véleményüket, és „befektetnek” a lelki növekedésükbe. A generációs szakadékok áthidalására irányuló erőfeszítés a fiatalok szerepvállalásának 200%-os növekedését eredményezte. Érdekes megfigyelés, hogy az alfa-generáció kifejezetten missziós.
Mélyen összpontosít arra, hogy beteljesítse Istentől kapott célját másokkal együtt, akik hasonló meggyőződéssel rendelkeznek. Bibliai kulturális váltásként a tanítványság, a bibliai műveltség és a kulturális disztingválás a jövő útja. Így a két új nemzedék kapcsolatba léphet a Szentírással, ez átalakíthatja gondolkodását és összehangolhatja azt egy Krisztus-központú világlátással. Kínában ha belekezdenek valamibe, az olyan, mint a mustármag. Hatalmas fává képes növekedni minden más növesztőszer nélkül. Így nemcsak a 2050-re előrejelzett keresztyénség lélekszáma növekszik több száz millióra a Nagy Fal túloldalán, hanem a nagykorú keresztyénség is kezd beérni, amiről közel száz éve álmodott, írt Dietrich Bonhoeffer. Milyen különös, hogy alig 100 év alatt Isten kontinentális hangsúlyváltásokkal, lelki ébredésekkel, nagy társadalmi változásokkal és a digitalizáció eszközeivel is érő búzamezőket rajzol szemünk elé. Jó ezt ezen az adventen észrevennünk, hálásan tájékozódnunk a felkelő nap országaiban folyó krisztusi folyamatokról.
„Istennek semmi sem lehetetlen!” (Lukács 1,37).
Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma
