Június utolsó péntekén Felvidék több száz alapiskolájában az örömteli évzárásra és az ünnepélyes ballagásra készültek, azonban a Lévai járásbeli Nagysallón rendhagyó, csendes és érzelemdús napra ébredtek. A végzős hét kilencedikes mellett az iskola összes tanulója, tanári kara a szülők és az iskolabarátok is elbúcsúztak az intézménytől. A fennállásának hetvenötödik évfordulóján megszűnt a Nagysallói Alapiskola.
„Minden tanév végén elhangzik a diákok felé, hogy elérkezett a várva várt nap, kezdődik a vakáció. A mostani tanévzárót azzal kezdtem, hogy
elérkezett az a nap, amit egyáltalán nem vártunk, melynek a gondolatát sem engedtük magunkhoz közel”
– nyilatkozta a Felvidék.má-nak Tóth Gábor, a Nagysallói Alapiskola igazgatója.
A pénteki napon méltóságteljes búcsút vettek az iskolától. Az elballagó kilencedikesek mellett a tanintézmény összes diákja megkapta a vándorbotját és a tarisznyáját. A végzősökkel egyetemben mindannyian elbúcsúztak az iskolától. Az évzáróhoz kis kiállítást szerveztek, amely bemutatta a hetvenöt év igenis aktív mozzanatait.
Évkönyvet adtak ki a jubileum kapcsán. Egy régi fatáblát apró kockákra darabolták fel, minden egyes ötször öt centiméteres darabkára a Nagysallói 2025 feliratot vésték, ezzel búcsúztak az intézménytől. Köszönőlevelet adtak át a volt tanároknak, az iskolát támogatóknak. Több egykori diák is jelen volt a szomorú eseményen.
Az iskolabezáráshoz vezető út több évtizedre nyúlik vissza – magyarázta az intézményvezető. Mint mondta,
demográfiai adatok, a térség gazdasági helyzete, mind utalt arra, hogy az egyre csökkenő gyereklétszám miatt az önkormányzat előbb vagy utóbb az iskola bezárására kényszerül.
Hozzátette, a kétezres évek elején érkezett tanárként az iskolába, melynek létszáma akkoriban nyolcvan környékén mozgott. Amikor 2009-ben átvette az iskola vezetését, már ötven-hatvan fő környékén volt a létszám. Évente pár fővel folyamatosan csökkent. Ám több mint egy évtizedig megmaradtak az ötven fő környékén. A koronavírus-járvány idején csökkent a létszám ötven fő alá, aztán rohamosan apadt a számunk – folytatta Tóth Gábor. A 2024/25-ös tanévben már harminc alá esett a teljes szervezettségű, kilenc évfolyamos iskola diáklétszáma.
A csökkenő diáklétszám magával hozta az anyagi források csökkenését. A nagysallói önkormányzat már huzamosabb ideje saját erején felül jelentős összegekkel támogatta a magyar iskolát.
Évente mintegy százezer eurós kiadást jelentett a falunak. A megmaradás érdekében mindezt éveken keresztül vállalták.
A közel háromezer fős településen egyre csökken a magyarok száma, az óvodában is vegyes csoportokban működik a nevelői munka. Így egyre kevesebben választották a magyar iskolát. Már az előző tanévben sem iratkoztak be az iskolába. Látható volt, hogy itt nincs már mit tenni.
Mint az igazgató elmondta, a tanév eleji szülői értekezleten már tényként közölték az iskola bezárását, hogy így kellőképpen fel tudjanak készülni a változásra. Az iskolatanács decemberi ülésén jóváhagyta a bezárást. Majd az önkormányzat beadta a kérvényt az iskolahálózatból való kivonásra. Az április 9-ei szülői értekezleten már a diákok átlépésére összpontosítottak. Erre már a környék magyar alapiskoláinak a képviselőit is meghívták, bemutatkoztak az egyes oktatási intézmények. Tanácsokkal látták el a szülőket. Igyekeztünk minden támogatást megadni a szülőknek és a gyerekeknek – tette hozzá az igazgató.
A nagysallói tanulók a környező iskolákat, Farnad, Érsekkéty, Zselíz intézményeit választották.
A tanulók esetében átlépésről van szó, szeptember 15-ig van lehetőségük iskolát választani. Többségük már eldöntötte, hogy melyik tanintézményben folytatja a tanulmányait.
A pedagógusok egy részének sikerült új állást találniuk, azonban olyanok is akadnak, akik új utakon próbálnak elhelyezkedni.
Nagysallóban a magyar nyelvű állami oktatás 1950-ben kezdődött. Ám előtte a több helybéli felekezet is működtetett iskolát a faluban évszázadokon át. A katolikusok mellett református sőt, izraelita iskola is volt.
Az iskola jelenlegi épületét 1960-ban adták át, ekkor a magyar tanintézményt közel 380 tanuló látogatta. A két pavilonos épületkomplexum másik felét a szlovák alapiskola foglalta el. Ahogyan csökkent a magyar iskola tanulóinak száma, azzal párhuzamosan egyre több helyiségét foglalta el a szlovák alapiskola. Napjainkra az épületkomplexum kétharmad részét a szlovák intézmény birtokolja.
„Ahogy a mondás mondja, halálunk ne legyen hiába való. Úgy legyen a nagysallói iskola esete egy intőjel, egy figyelmeztetés, egy rádöbbenés a magyar közösségünk számára arra, hogy nagyon sürgősen rendezni kell az iskolahálózati helyzetünket”
– fogalmazott végezetül Tóth Gábor.
Pásztor Péter/Felvidék.ma