A 2010-es kormányváltást megelőző időszakhoz képest a magyar külpolitikát immáron nem az alkalmazkodási kényszer, hanem a magyar érdekek érvényesítése jellemzi, akár a nyugati nyomásgyakorlással szemben is.
Erről Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára beszélt március 31-én a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásában. Az államtitkár az elmúlt négy év külpolitikában elért eredményeit összefoglaló beszédében külön kiemelte a Magyarország szomszédságpolitikájában megvalósult fejleményeket. Ezek közül mindenekelőtt az állampolgárság jogintézményét emelte ki: az egyszerűsített honosításnak köszönhetően 2011-től több mint félmillió új állampolgára lett az országnak, akik közül közel kétszázezren részt vehetnek az április 6-i országgyűlési választásokon is. Németh Zsolt ez utóbbiban a nemzeti összetartozás politikájának új lendületet adó lehetőséget lát.
A szomszédságpolitikában elért konkrét eredményekről nem derültek ki részletek, ha csak az nem, hogy – mint Németh Zsolt fogalmazott – a korábban tabutémának számító autonómiáról ma már egyre nyíltabban lehet beszélni.
Ennél lényegesen határozottabb véleményt alkotott – szintén a szomszédpolitika részeként – az ukrajnai helyzetről. Egyezően a Külügyminisztérium által korábban kiadott állásfoglalással, Németh Zsolt előadásában is határozottan elítélte a Krím-félsziget Oroszország általi „megszállását”. A külügyi tárca államtitkára szerint ez a lépés Budapest számára elfogadhatatlan, mert „a kisebbségvédelemre hivatkozva csatoltak el területeket, ráadásul erőszakkal”. Mindez egybecseng a már korábban említett külügyminisztériumi véleménnyel, valamint Martonyi János miniszter legutóbbi, az amerikai CNN hírtelevíziónak adott nyilatkozatával, melyben a tárcavezető valamennyi, az EU-által elhatározott Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéssel egyetért és teljes mértékben támogat.
szd, Felvidék.ma
