A Nemzetpolitikai Kutatóintézet és az MTA TK Kisebbségkutató Intézete az „Iskola és képesség” címmel közösen szervezte meg április 16-án, szerdán a konferenciát. A budapesti szakmai tanácskozás megnyitóján felszólalt Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár. A tanácskozás központi témája a magyar és a külhoni iskolák kompetenciamérése és értékelése volt. A szakmai fórumon Hrbácsek Magdolna személyében felvidéki szakember is tartott előadást.
Mint Répás Zsuzsanna hangsúlyozta, jobban teljesítenek az anyanyelven tanuló diákok, elsődleges cél, hogy a külhoni magyar szülők minél nagyobb arányban anyanyelvi intézményekbe írassák gyermekeiket. „A magyar nemzet megmaradásának zálogai a helyi magyar közösségek. A magyar közösségek kialakulásának és megmaradásának feltételei pedig a magyar anyanyelvi intézmények. Ahhoz, hogy a magyar iskolák működjenek, a szülőknek ide kell beíratni gyermekeiket” – emelte ki a helyettes államtitkár. Mint mondta, az elmúl két év programjainak a célja is a külhoni magyar szülők meggyőzése volt, az anyanyelvi képzés fontosságár hívva fel a figyelmet.
Répás Zsuzsanna egy közelmúltban készült kutatás eredményeit összegezve elmondta, az anyanyelven tanuló gyermekek jobban teljesítenek. „Megéri a szülőknek gyermekeiket az anyanyelvi intézménybe íratni. Folytatni kell megkezdett munkát a minőségi oktatás, a pedagógusok szakmai felkészítése, eszközbeli és lelki támogatása érdekében, és még szorosabbra kell fűzni a családokkal való kapcsolattartást is” – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője a Magyarság Házában tartott tanácskozáson kiemelte, a nemzetpolitika egyre inkább szakpolitikává válik.
Papp Z. Attila, az MTA TK Kisebbségkutató Intézet munkatársa az Iskolaválasztás és kompetencia külhoni kisiskolások körében – egy összehasonlító kutatás tanulságai címmel tartotta meg előadását. Kutatást ismertetve elmondta, Szlovákia, Ukrajna, Románia, és Szerbia magyar régiójának oktatási rendszerét vették górcső alá. A célcsoport a negyedik osztályosok voltak, tizenkét településen több mint négyszáz diákot vontak be a vizsgálatba. A különböző feladatokra a vajdasági fiatalok adták a legtöbb helyes választ, utána az erdélyiek, majd a kárpátaljaiak, felvidékiek következtek. Azt lehetett látni, hogy Erdélyben, Kárpátalján, akik magyar tannyelvű intézményben tanultak, magasabb a pontszámot értek el, míg a Felvidék esetében a szlovák tannyelvűekben tanulók teljesítettek jobban, Vajdaságban az eredmények homogének voltak.
Az eredmények azt is megmutatták, hogy a szórványban a magyar tannyelvű intézmények gyengébben teljesítettek, míg ez a jelenség a tömbben megfordult. „A településtípus és az oktatás nyelve alapvetően kihatott arra, hogyan teljesítettek a diákok. A családi háttér az iskolai teljesítményeket mintegy 15 százalékban határozta meg, ez leginkább Szlovákiában és Ukrajnában volt erőtelje” – fejtette ki Papp Z. Attila.
A délután folyamán külhoni magyar szakemberek összegezték az adott régióban elvégzett felmérések eredményeit. Hrbácsek Magdolna, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara oktatója ismertette a szlovákiai országos mérések kisebbségre vonatkozó adatait. Csernicskó István az II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskoláról az ukrajnai mérés eredményeit értékelte. Pletl Rita, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem munkatársa a kompetencia mérések romániai tanulságairól számolt be. Joó-Horti Lívia, Magyar Nemzeti Tanács tagja pedig a szerbiai eredményeket vázolta fel.
A kutatás bemutatása a Nemzetpolitikai Kutató Intézet megbízásából az MTA TK Kisebbségkutató Intézet által megvalósított „Iskola és képesség. Iskolai teljesítmény kisiskolások körében” és az MTA Domus Hungarica szülőföldi ösztöndíja által támogatott „Iskolaválasztás és iskolai teljesítmény határon túli magyar (felső tagozatos) iskolások körében” c. program támogatásával valósult meg.
mti nyomán, PP, Felvidék.ma
