A Történelmi előadássorozat keretében Mgr. Novák Margaréta tartott előadást június 13-án, pénteken a lévai Reviczky Házban a Reviczky Társulás szervezésében. Ismerve a lévaiak Grétikéjének, a Barsi Múzeum igazgató helyettese felkészültségét és kiváló előadóképességét, egy nagyon szép előadásnak lehettünk tanúi.
Az előadó felvezetőjében bepillantást nyújtott a kor eseményeibe, a csata történelmi előzményeibe, az akkori politikai helyzetbe. Mohács után a keresztény Európa kezdte megelégelni a török uralmat és a magas adók fizetését, úgyhogy egy erőteljesebb hadsereg szervezésébe kezdtek. Úgy mint máshol, Léván is megerősítették a várat. Léva vára a bányavárosokat védő végvárként szolgált. Felválltva volt török, illetve magyar kézen. Az első csatára a törökkel 1544-ben került sor, mikor is Ballassa Menyhért hősiességének köszönhetően, aki a legenda szerint az éjjeli riadó során egy szál hálóingben, szablyáját felkapva pattant a lovára, s verte ki csapatával a betolakodókat. 1558-ban a vár és a hozzá tartozó uradalom, az egri hős, Dobó István tulajdonába kerül, aki jelentős átalakításokat hajt rajta végre. Cselebi, a török krónikás leírása szerint, „a lévai vár olyan építmény, amit érdemes megnézni. A belső vár kicsiny. A kőépítmény négyzet alapú, kerületén hat kis toronnyal. Hozzá tartozik a kapitány háza, a fegyvertár és a magtár. Más épület itt nincs. Kis kapuja az északi oldalon van. A belső vár árka színültig telített a Garam iszapos vizével”.
A lévai csata viszont, amely az egyesült keresztény seregek tavaszi offenzívájának része volt 1664-ben, Nyitra felszabadítása után a vár falain kívül zajlott, a várvédők biztonsági okokból nem is vettek benne részt. Nem is volt rá szükség, hiszen a de Souchés vezette had kb. harmincezer katonát számlált. Bár Koháry István és Ali pasa eleste zavart okozott mindkét oldalon, a három szárnyon felállított roppant hadsereg viszonylag rövid idő alatt kényszerítette 1664. július 19-én megfutamodásra a janicsárok, szipáhik, moldvák, oláhok és tatárok alkotta oszmán sereget. A győzelem óriási jelentőséggel bírt, hiszen ezek után sikeresen szabadult fel Párkány-Esztergom, Érsekújvár és ezek után már csak délebbre húzódott a harcvonal, fokozatosan szűnt meg térségünkben az Oszmán elnyomás.
A lévai csata leírását, melynek jelentőségére, tartalmát megismerve, ezután méltán tekintünk majd mindnyájan elismeréssel, talán a legátfogóbban BÁNLAKY JÓZSEF: A MAGYAR NEMZET HADTÖRTÉNELME című művének „A garam-szentbenedeki (lévai) csata 1664. július 19-én” című fejezetében találhatjuk.
Az előadást Novák Margarétának Müller Péter, a Reviczky Társulás Léva és vidéke Helytörténeti Szakosztályának vezetője egy egyedi emléklappal, Wirth Jenő, a társulás elnöke, egy csokor virággal köszönte meg.
A rendezvény jelentőségét emelte, hogy 16 órától 18 óráig a Lévai Postahivatal kihelyezett fiókja, élén Tóth József postamesterrel, az alkalomra készített egyedi emlékbélyegzővel pecsételt a helyszínen és egy egyedi bélyegsor is kapható volt korlátozott számban egyéb filatéliai kiadások (levelezőlap, boríték, FDC) közt.
A kétnyelvű bélyegzőt a Lévai Bélyegklubbal karöltve, a klub gondnoka, Pavel Lauko mérnök tervei alapján készítette a Szlovák Posta a kerek évforduló tiszteletére a Reviczky Társulás megrendelése alapján, melyre eddig még nem volt példa. A legutóbbi kétnyelvű bélyegzővel 1938-ban pecsételtek Léván, még a csehszlovák állam idején, melyet a Léván, valódi lovas huszárokkal, Léva város főterén bemutatott János Vitéz előadás tiszteletére készítettek.
A Lévai Csata tiszteletére készített emlékbélyegző csak 16 órától 18 óráig, két óra hossza erejéig volt érvényben, ez alatt az idő alatt a Reviczky Ház töltötte be a postahivatal szerepkörét.
Az eseményről készült fényképek megtekinthetők a Képgalériánkban.
Az esemény Facebook oldala megtekinthető ITT>>>.
Wirth Jenő, Felvidék.ma
