Az új oktatási miniszter nem kívánja csökkenteni a magániskolák támogatását, bár elődjének ez volt az elképzelése. Az érintettek a vita kezdetétől állították, a dotációcsökkentés diszkrimanatív lenne, amit tilt az alkotmány.
„Egyelőre azon a véleményen vagyok, s ezt képviselem majd a partnerekkel folytatott tárgyalásaim során is, hogy az állam egyformán járuljon hozzá minden gyermek oktatásához, járjon állami, egyházi vagy magániskolába” – jelentette ki Peter Pellegrini. Elődje, Dušan Čaplovič viszont egy új finanszírozási rendszer bevezetését tervezte, amelyben kilátásába helyezte a nem állami fenntartású iskolák csökkentett támogatását, illetve esetleges teljes megszüntetését, arra hivatkozva, hogy ezek az intézmények egyéb forrásokhoz is hozzájuthatnak. A volt miniszter kitart korábbi álláspontja mellett, s ezt azzal indokolja, ha az állam nem tudja ellátni feladatát az oktatásügy terén, például nem tudja a szükséges számú intézményt biztosítani, akkor a magánszektortól kéri a szolgáltatást, ahogyan erre az óvodák esetében is sor került. Iskolából azonban van elég, ezen a téren nem mutatkozott hiány. Ezért az amúgy is szűkös oktatásügyi keretből nem kellene magániskolákra költeni. „A kormányprogram is megfogalmazza: olyan intézkedéseket kell hozni az iskolákat illetően, hogy az oktatás ne csak előnyös üzlet legyen” – jelentette ki Čaplovič.
Mária Smreková, a Magániskolák Társulása igazgatótanácsának tagja szerint a támogatásmegvonás megkülönböztető, ezért alkotmányellenes lenne. Ráadásul a dotációk nem az állam jóindulatának kérdése. „Ezeknek a tanulóknak a szülei ugyanúgy fizetik az adókat, mint mindenki más, az államnak pedig kötelessége, hogy minden állampolgárhoz egyformán viszonyuljon.
Hogy Peter Pellegrini végül milyen törvénytervezetet tesz a le kormány asztalára az oktatás finanszírozását illetően, még az ősz folyamán kiderül. Azt viszont már tudni lehet, hogy az oktatási miniszter keresi a lehetőségét, hogyan lehetne javítani a pedagógusok anyagi helyzetén és megerősíteni társadalmi státusukat. „Olyan megoldást szeretne találni, hogy a pedagógusok ne köztisztviselőkké váljanak, de a szükséges védettségük is meglegyen” – nyilatkozta Beáta Dupaľová Ksenzsighová, az oktatási minisztérium szóvivője. Ez azért lenne fontos, hogy ha a pedagógust támadás éri, úgy kezeljék az esetet, mintha köztisztviselőt inzultáltak volna. Pellegrini a miniszteri poszt elfoglalását követően kijelentette, több pénzt kerít az oktatásügy finanszírozására, elsősorban a tárcán belüli átcsoportosításokkal, takarékossággal, de intenzíven tárgyal korábbi munkahelyével, a pénzügyminisztériummal is a többletforrások érdekében. Szlovákia ugyanis azon országok közé tartozik, amelyek GDP-jük kis százalékát költik az oktatásra. Míg az OECD-tagországoknak a fele átlagosan a bruttó hazai össztermék több mint 6 százalékát fordítja erre a célra, nálunk a 4 százalékot is alig éri el ez az arány. A 6 százalékos célt a kormány 2020-ig szeretné elérni.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48439,47922,47617,47267″}
