(FRISSÍTVE) A bíráskodás legfelső szerve, a Bírói Tanács a négy hónappal ezelőtti szobránci sikertelen próbálkozását követően szeptember 16-án újra megpróbálta megválasztani a Legfelső Bíróság elnökét. A Bírói Tanács új elnöke Jana Bajánková lett. Ám a keddi ülés kezdetén először azt próbálta eldönteni a tanács, hogy működőképes-e egyáltalán, és megválaszthatja-e a főbírót. A tanács tagjai ugyanis nem voltak azonos véleményen arról, hogy a főbíróválasztást megelőzően meg kell-e választaniuk a tanács tizennyolcadik tagját.
A Bírói Tanácsnak ugyanis 18 tagúnak kell lennie – kilenc tagot a bírók jelölnek, hármat-hármat pedig a kormány, a parlament és a köztársasági elnök. Ám jelenleg a tanácsnak csupán 17 tagja van. Štefan Harabin távozása után, aki a Legfelső Bíróság elnökeként egyúttal a Bírói Tanács feje is volt, most a bíróknak ugyanis csak nyolc képviselőjük van. A tanács némely tagja azt állította, „az ülés első pontjaként meg kellene választaniuk a kilencedik képviselőjüket”, mások viszont azon a véleményen voltak, hogy „a Bírói Tanács működésének nem feltétele a teljes létszám, csupán a határozatképesség”. Elena Berthotyová szerint például 2004-2006 közt az Alkotmánybíróság is úgy hozta meg a testületi döntéseit, hogy a létszámból két bíró hiányzott. „És a Bírói Tanács is eljárt már a múltban úgy, hogy nem volt teljes az összetétele” – érvelt a bírónő.
Ján Vanko, a Bírói Tanács alelnöke szerint is ülésezhetett a tanács. Azt állította, a bírók kilencedik képviselője megválasztása után a főbíró lesz. Nem értett egyet viszont ezzel a véleménnyel Rudolf Čirč, a tanács további tagja. „Amennyiben augusztus végéig betöltötték volna a Legfelső Bíróság elnöki tisztjét, szeptember elsejei hatállyal (az Alkotmánymódosítás után) elveszítette volna ugyan a Bírói Tanács elnökének posztját, de a tagságát a tanácsban nem” – vélekedett Čirč, aki szerint új tagválasztást kellett volna kihirdetni, mivel szeptember 1-jéig nem sikerült megválasztani a főbírót, és a módosított Alkotmány kilenc bírók által választott tagról beszél. A Bírói Tanács hosszas huzavona után végül mégis megszavazta a keddi ülés programját, amelybe nem került bele programpontként Dana Bystrianska bírónő indítványa arról, hogy a tanács tanácskozásképes-e.
A Bírói Tanács pozsonyi ülésén a tagok először a tanács elnökét választották meg. A tanács a módosított Alkotmány értelmében most először választott külön elnököt a Bírói Tanácsnak, majd a Legfelső Bíróságnak, akit megválasztása után a köztársasági elnök nevez majd ki. A főbírói tisztségért folyó küzdelemben hárman vettek részt – Daniela Švecová a Nagyszombati Kerületi Bíróság és a Legfelső Bíróság több bírájának a jelöltje, Daniel Hudák a Legfelső Bíróság bíróinak jelöltje és Ivan Ruman, a Legfelső Bíróság tagja, aki saját magát jelölte.
A Bírói Tanács elnökét a tagok maguk közül választották ki. A jelöltet legalább a tanács három tagjának jelölnie kellett, és szükség volt a jelölt beleegyezésére is. Ahhoz, hogy megválasszák, a Bírói Tanács összes tagja közül több mint a felének meg kellett szereznie a szavazatát, hasonlóképpen, mint a főbírójelöltnek.
Amennyiben a főbíróválasztás során egyik jelölt sem szerez elegendő szavazatot a megválasztásához, ugyanazon az ülésen megismétlik a szavazást, ezen azonban már csak az a két jelölt venne részt, akik az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. Ha a megismételt szavazás is sikertelenül végződne, legkésőbb 120 napon belül újabb választást kellene kitűznie a tanácsnak. Ezen azonban már nem vehetnének részt jelöltként azok, akik az előző választáson sikertelenül szerepeltek. Részt vehetnének viszont rajta a májusi szobránci sikertelen szavazás jelöltjei, azaz Štefan Harabin, Jana Bajánková és Zuzana Ďurišová.
A májusi szavazás óta a Bírói Tanács összetételében is változások következtek be. Andrej Kiska új köztársasági elnök ugyanis hivatala elfoglalása után három tanácstagot lecserélt, akiket még az elődje, Ivan Gašparovič nevezett ki, és változások történtek a kormány-, illetve a parlament jelöltjei tekintetében is.
A májusi szobránci szavazástól eltérően a főbíróválasztás és a Bírói Tanács elnökének megválasztása is – a bírókról és ülnökökről szóló, június 24-én elfogadott törvénymódosítás értelmében – titkos volt.
Štefan Harabin ötéves hivatali ideje a Legfelső Bíróság élén június 22-én járt le, és ezzel egyidejűleg megszűnt a Bírói Tanács élén betöltött elnöki tisztje is. A Legfelső Bíróságot azóta Jarmila Urbancová alelnök vezeti, a Bírói Tanácsot pedig annak alelnöke, Ján Vanko.
Jana Bajánková a Bírói Tanács új elnöke
Tíz igen szavazattal hat tartózkodás mellett megválasztotta a Bírói Tanács az egyetlen jelöltet, Jana Bajánkovát a Tanács elnökévé. Štefan Harabinnak tehát mától van utódja.
Bajánkovát a tanács hét bírája jelölte a tisztségre. 1959-ben született, 1982-ben végezte el a jogi egyetemet Pozsonyban, a gyakornoki éveket követően a Pozsony Környéki Járásbíróság tanácselnöke, 1989 és 1996 között a Pozsonyi Kerületi Bíróság bírája, majd tanácselnöke volt. A Legfelsőbb Bíróságnak 1997 óta tagja. 2003-tól tanácselnöke, 2006-tól a polgárjogi ügyek kollégiumának elnöke, 2007-től a precedensjog szakértője is.
2007. június 29-e volt tagja a Bírói Tanácsnak, elméleti kérdésekkel is foglalkozik a polgári jog területén, részt vesz a Polgári törvénykönyv rekodifikálásában, 2012-től az új polgári perrendtartás előkészítésében. A pozsonyi Pán-európai Jogi Főiskolán is oktat, lektora a belügyminisztérium igazságügyi akadémiájának.
A Bírói Tanács elnökeként fő célja a jobb kommunikáció és a bíróságok iránti bizalom helyreállítása.
dé,ngyr Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”47874,48611,46347,45366″}
