A hétvégi televíziós vitaműsorok témája is a népszavazás, illetve annak utózöngéi voltak. A Szlovák Rádió és Televízió 5 perc múlva 12 című politikai vitaműsorában Jozef Mikloško (KDH) parlamenti képviselő úgy fogalmazott, a 21,41 százalék kudarc. „Meggyőződésem azonban, hogy a népszavazás jelentősége nagy, és néhány problémát is feltárt. Azért is jelentős, mert ezekben a komoly és érzékeny kérdésekben az egyház is állást foglalt” – jelentette ki a volt politikus.
Mikloško a vitaműsor során arra kérte fel Jaromír Čižnár főügyészt, vizsgálja meg, Jana Dubovcová ombudsman kijelentéseivel nem sértette-e meg az alkotmányt.
Mikloško úgy véli, hogy Dubovcová januári kijelentéseivel figyelmen ívül hagyta a szlovák alkotmányt és a családról szóló törvényt, és megkérdőjelezte a demokrácia legnagyobb közvetlen eszközét – a népszavazást, amelyet nem tartott fontosnak, bár a referendum kérdéseit az Alkotmánybíróság is jóvá hagyta.
Dubovcová januárban úgy nyilatkozott, hogy a családról szóló népszavazáson nem vesz részt, mivel a népszavazás mindhárom kérdésére meggyőződése és az érvek alapján nemmel felelne, ezért nincs értelme részt vennie azon. Érdekében áll azonban, hogy a hagyományos értékeinket féltő emberek, részletesebben megismerkedjenek az adott kérdésekkel, miáltal csökkenhetnének a kétségeik.
„A társadalmi viszonyok fejlődését nem lehet megállítani, és nem lehet megálljt parancsolni a népszavazás kérdéseire adandó válaszoknak sem. Ez a fejlődés folyamatban van, és nálunk is érvényes lesz” – fogalmazott az ombudsman a döntése indoklását illetően az első kérdés esetében, amelynek tárgyát a házasság képezte. Véleménye szerint amennyiben megengedett lenne az azonos neműek házassága, az ártana a társadalmunknak, mert csak növelné a házasság értékét.
A népszavazás második kérdését illetően, amelynek témája az azonos nemű párok általi örökbefogadás, szintén egyértelmű álláspontot képvisel az ombudsman. Véleménye szerint a legjobb, ha a gyermek hagyományos családban növekszik fel, amin nálunk egyébként az örökbefogadás alapszik. De az ideális apa, anya, gyermek modell nem minden esetben megvalósítható. „Nem kellene az örökbefogadásnak olyan feltételeket szabni, hogy az csak ideális felállásban valósulhat meg, mert az elsőrendű mindig az, ami a gyereknek jó” – fogalmazott.
Az állam véleménye szerint biztosította, hogy a szülők iskolát választhassanak a gyermekeik számára, s hogy gyerekeik olyan oktatásban részesülhessenek, amely összhangban van a belső meggyőződésükkel. Ezért lenne a válasza a harmadik, a szexuális neveléssel és eutanáziával foglalkozó kérdésre is nem. Iskoláinkban egyébként nem is létezik olyan tantárgy, amely az eutanáziát érintené – vélekedett az ombudsman.
A TA3 hírtelevízióban Anton Chromík, a Szövetség a Családért mozgalom képviselője pedig azt találta mondani, hogy a népszavazás egy nagy kaland volt a számára. „Az emberek megértették, hogy lehet valamit tenni ebben az országban, elmondhatják a véleményüket. Ez a népszavazás nemcsak a családról szólt, hanem a szabadságról, és megmutatkozott, hogy erre a szabadságra nagy szükségünk van” – fogalmazott Chromík, aki szerint sikernek számít, hogy majd egymillió ember járult az urnákhoz, ami több mint az EP-választáson részt vett szavazópolgárok száma. Egyébként is, minden eddigi népszavazás, a sikertelenek is, változást hoztak – fűzte hozzá.
Janka Debrecéniová, a Polgár, demokrácia és felelősség szervezet jogásza a vitaműsorban úgy nyilatkozott, kicsit drágának tartja ezt a kalandot. Debrecéniová úgy véli, ez a népszavazás nem s családról szólt. „Ez mindenki számára világos volt, aki nem ment el szavazni, mivel a szavazat megtagadása is állásfoglalás egyben” – mondta hozzáfűzve, abban azonban egyetért Chromíkkal, hogy a népszavazás a szabadságról szólt.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”51702,51687,51685,51680,51679,51672″}
