Egyszóval, Nagymarosra vittek a sokadik roham után, ami azért komolyabb volt az előzőeknél, hisz maradandó következményei lettek, úgyhogy már rehabilitációs kezelésre is szükségem volt. Ezt pedig Nagymaroson egyszerűbb volt megkapnom, mint Százdon, ezért tehát a téli hónapokra Ili néni és Karcsi bácsi fia lettem.
Marika néni, egy rehabilitációs nővér járt ki naponta Vácról Nagymarosra, amit én igazán nem bántam, hisz most legalább kiélhettem a bennem rejlő színészi hajlamokat, és a két felnőttben hálás közönségre leltem, akik jókat derültek, mikor én eljátszottam a tévében előző este látott filmet, vagy teljes átéléssel, Széchy Pálként énekeltem a Karolinát, ami akkoriban volt nagy sláger.
Mint említettem, Józsika volt a legjobb barátom, akinek főként a játék gyűjteményére irigykedtem. Leginkább az autós kártyáira, amiken a legmenőbb autócsodák voltak láthatók. Józsikával, minden másnap, együtt jártunk szódáért a közelben lakó szódáshoz, aki feltöltötte a kiürült szifont friss szódával, ami olyan kellemesen masszírozta a szájpadlást, miközben a szomjunkat oltottuk.
Egyre gyakrabban unatkoztam, és jártam le a Duna partra, mert ott mindig volt látnivaló. Hol a komp indulása, ami óránként vitt át utasokat a túlsó partra, Visegrádra, hol az élelemre vadászó sirályok kötötték le a figyelmemet. Legújabban pedig egy szobor keltette fel az érdeklődésemet.
Azt már egy hét éves műbíráló is észrevehette, hogy a szobrász teljesen eltévesztette az arányokat. Egy telt idomú női testre ragasztott egy galambfejet. Észrevételeimet délben, az ebédnél megosztottam a többiekkel, és nem értettem, hogy ők miért derülnek jókat.
Lassan kitavaszodott, közelgett a Húsvét, és a kupaktanács úgy döntött, hogy az ünnepeket otthon fogom tölteni. Így aztán, az utolsó éjszaka érthetően nagy izgalommal telt, hiszen már hiányoztak az otthoniak és Százd.
Arról, hogy reggel mi történt, csak töredezettek az emlékeim. Mindössze annyi rémlik, hogy Karcsi bácsi karjaiban vagyok, és kétségbeesetten próbálnak összepréselt ajkaim közé valamiféle szirupot erőltetni, mivel egész testem egy megfeszített húr volt.
Folytatás következik
Sztakó Zsolt, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”53504,53181,53033,52899,52751,52597,52263,52116,51537,51536,51535,51113,50712,50587,50445,50274,50103,49944,49788″}
