Túlzónak tartja Ivetta Macejková, az Alkotmánybíróság elnök asszonya Jana Dubovcová ombudsman reakcióját azzal kapcsolatban, hogy az alkotmánybírósági testület elutasította az ombudsman alkotmánybírósági eljárás indítására vonatkozó javaslatát a rászorulóknak való segítségnyújtásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek összhangjáról. Dubovcová ugyanis a testület döntése kapcsán a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy az Alkotmánybíróságon „a sötét középkor uralkodik”.
„Jana Dubovcová csalódottsága az alkotmánybírósági testület elé terjesztett három javaslatának elutasítása miatt, nem lehet az Alkotmánybíróság döntéshozatali tevékenysége lejáratásának az oka, amire a sajtóközleményében ragadtatta magát, és ami nem méltó az általa betöltött tisztséghez.” – jelentette ki Macejková, aki szerint az ombudsman csak azzal a feltétellel lehet a legsérülékenyebb embercsoportok jogainak valódi védelmezője, ha olyan javaslatot terjeszt az Alkotmánybíróság elé, amely megfelel az Alkotmánybíróság eljárási szabályainak. „Sajnálatra méltó, hogy az ombudsman az Alkotmánybíróság jelenlegi döntését – szavaival szólva – „sötét középkorként” ítéli meg még mielőtt áttanulmányozta volna a szóban forgó döntés írásos indoklását” – fogalmazott az Alkotmánybíróság feje, aki reméli, hogy az ombudsman felülbírálja a nem megfelelő kijelentéseit, és az Alkotmánybíróság döntéshozatali tevékenységét tárgyilagos módon és szubjektív előítéletek nélkül ítéli majd meg.
Dubovcová szerinte nem megfelelő reakciója miatt Macejková szükségesnek tartja a nyilvánosságot is megismertetni a tényekkel. Amint azt közleményében kifejti, az ombudsman által beterjesztett javaslat elutasításának oka az volt, hogy a javaslatot nyilvánvalóan arra nem hivatott személy terjesztette be. Az Alkotmánybíróság elnöke szerint az ombudman a szóban forgó alkotmánybírósági döntésre vonatkozó reakciójában és kijelentéseiben az alkotmány 2 cikkelyének 151a bekezdésére hivatkozik, nem veszi figyelembe azonban ugyanennek a cikkelynek a 6 bekezdését, amelyből az következik, hogy az ombudsman jogosultságát javaslat beterjesztésére az Alkotmánybíróság elé a jogszabályok összhangjáról szóló eljárásindításra törvény szabályozza.
Macejková szerint a törvényi szabályozás értelmében az ombudsman csak az alapvető és szabadságjogokra vonatkozó jogszabályok összhangjával kapcsolatban terjeszthet be javaslatot eljárás indítására, és amelyek alkalmazása egy konkrét esetben, amellyel az ombudsman foglalkozik, indokolt. Egyéb esetekben az ombudsman nem hivatott személynek számít alkotmánybírósági eljárás indítására javaslatot benyújtani.
Dubovcová 2014. január 15-én nyújtotta be javaslatát eljárás indítására az Alkotmánybíróságra, amelyet ugyanezen év márciusában újabb beadvánnyal egészített ki, ebben leírta, hogy a beadvány kezdeményezője egy névtelen panasz volt, amely a „22-es remete” megnevezésű elektronikus postafiókból érkezett. A megtámadott rászorulóknak való segítségnyújtásról szóló törvény Dubovcová szerint a gyakorlatban veszélyeztetheti az alapvető jogokat. Ugyanis véleménye szerint csak azokkal szemben érvényes, akiknek a rászorulóknak nyújtandó juttatás formájában érkező bevétele havi pár tíz euró. „Még ha valamelyikük szeretné is érvényre juttatni az alapvető jogainak védelmét egyéni alkotmánybírósági beadvány által, az alkotmánybírósági eljárás során kötelező ügyvédi képviseletre való tekintettel szinte teljes bizonyossággal nem engedhetik meg ezt maguknak” – érvelt Dubovcová, aki szerint ha egy általános érvényű jogszabály sérti az egyén alapvető és szabadságjogait, az ombudsman nyilvánvalóan hivatott személy alkotmánybírósági eljárás indítására vonatkozó javaslat benyújtására.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48918,43089,43215″}
