Gróf Széchenyi István születése 225. évfordulójának megünneplésére 2016-ot Széchenyi Emlékévnek nyilvánította a Széchenyi Emlékbizottság.
A XIX. századi óriás gondolatainak XXI. századi érvényességéről dr. Rubovszky András, a Széchenyi Társaság Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével és Pro turizmus díjjal, valamint Balassi-emlékéremmel kitüntetett főtitkára, főiskolai docens nyilatkozott a Présház.Eu hírportálnak.
– Nekünk, magyaroknak miért értékes igazodási pont most, a XXI. században is a XIX. században élt Széchenyi István?
– Hazaszeretete és keresztény erkölcsisége meghatározója minden szavának és tettének. Folyamatos önvizsgálattal értékelte cselekedeteit. Külföldre tanulmányutakra járt és tapasztalatait itthon hasznosította. Saját vagyonát is felhasználta a „haza üdvére”, miközben alapvetőnek tartotta a „haszonelvű” vállalkozásokat.
Az „egyesületi eszme” első hirdetője volt hazánkban, mert tudta, hogy alapvető emberi erények és teljesítmények csak közösségben, kiváltképp „elmetehetős emberek” közösségében teljesedhetnek ki. Talán legszebb szava az „eszmesúrlódás”, melyet én vitakultúrának „fordítanék”. Na, ezek hiányoznak a XXI. század politikai, közéleti és társasági életéből.
– Nagycenk ebben a jubileumi évben miképpen tudja nemes kulturáltsággal kihasználni ezt a különleges, történelmi jellegű alkalmat?
– A megalakult Civil Emlék-bizottság egyik tagja Nagycenk önkormányzata. A Kastély az Eszterháza Központ kezelésében van, akik elkötelezettek a kastély, a Mauzóleum és környezete restaurálásában és fenntarthatóságában, hasznos működtetésében. A kormány nem kevés pénzt áldoz erre.
Remélhetően korszerű múzeumpedagógiai foglalkozásokkal fogadják az oda látogatókat, főleg diákokat. Tervezzük a központi nagy ünnepségek egyikének Nagycenkre vitelét. Egyébként a gróf életében jelentős városokkal már felvettük a kapcsolatot: Bécs, Nagycenk, Pozsony, Budapest, London, Párizs.
– Miért fontos a 225. évfordulón, 2016-ban az ünneplésbe bevonnunk a Lajtán túli, sőt a tengerentúli magyarokat is?
– A kérdés melengeti szívemet, ugyanis főleg határon túli,azaz kárpátmedencei magyarokról beszélünk,ami egyébként nagyon helyénvaló,de ezt az alkalmat maximálisan ki kell használnunk arra, hogy Magyarországot, értékeinket Széchenyi bemutatásával,de őt mintegy „ürügyül használva”ismertessük bárhol a világban, ahol az ottani magyarok segítségünkre lehetnek. Ezzel az Ő magyar identitásukat is erősítsük. Kapcsolatba léptünk a Balassi Intézettel és a külföldi magyar kulturális intézetek segítségével előadások, kiállítások, kulturális rendezvények szerveződnek.
A Széchenyi Társaság a Szövetség a Közös Célokért társulás tagszervezete.
Présház.Eu/Felvidék.ma