Elöntötte Európát és Amerikát is a hamis méz, új országok kerültek a mézhatalmak élmezőnyébe, és folyamatosan csökkennek a mézárak, ami a termelőinket súlyosan érinti, figyelmeztetnek az ágazati szakemberek. Sajnos egyelőre még nincs elfogadott módszer az úgynevezett a hamis méz kiszűrésére.
Nagyon komoly exportorientált ágazatról van szó, és a nemzetközi piaci helyzet miatt jelentősen csökkennek a mézárak, ami a fogyasztó szempontjából első ránézésre talán kedvező folyamat, de ha jobban a mélyére nézünk, akkor kiderül, hogy a világon egyre több a kétes eredetű méz, hangsúlyozzák az elemzők.
Nincs szó arról, hogy a csökkenő kereslet miatt esnének a mézárak, hiszen a méz iránti kereslet napjainkban világszerte, és nálunk az EU-ban is növekszik. Sajnos azonban olyan méreteket öltött a méz hamisítása, amely megkérdőjelezi a növekedést és felértékelődnek a közvetlen termelői kapcsolatok, amellyel leginkább biztonsággal lehet mézhez jutni.
A világ egyik legnagyobb mézimportőre az Egyesült Államok, és náluk az elmúlt években gyakorlatilag lecserélődött a beszállító országok névsora. Míg korábban Argentína, Brazília, Uruguay és Chile volt az, ahonnan az amerikaiak a mézet vették, most Thaiföld, Tajvan, India és Ukrajna jelent meg óriási mézmennyiségekkel a piacon.
Ha ezeket a mézeket megvizsgálják a laborokban, akkor nagyon érdekes jelenséget találnak. A kínaiak állítólag egy új technológiát dolgoztak ki, amivel eltüntetik a méz azonosíthatóságát adó összetételeket, a virágport, a szermaradványokat és egyéb, a méz meghatározására alkalmas elemeket. Az úgynevezett gyantatechnológiával készült méz elöntötte a világpiacot. Nagyon jellegtelen mézről van szó, amiről nem lehet megállapítani, honnan származik. Ráadásul ez a technológia világosítja a mézet, tehát egy magasabb árkategóriának megfelelő világos méz keletkezik, ami teljesen összezavarta világpiacot. Ezért hiába termett például Szlovákiában is akácmézből több tavaly, mint egy évvel korábban, mégis szinte megállt a piac.
Fejlesztés alatt áll egy vizsgálati módszer, a mágneses magrezonancia, amely alkalmas lehet a gyantaszűrt mézek kiszűrésére, ezt a mérést kell általánossá és elfogadottá tenni, hogy kiderüljön, manipulált mézről van szó vagy sem. Remélhetőleg sikerrel jár a módszer, hiszen az európai méztermelők egyformán érintettek.
Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága márciusi rendes ülésén napirendre veszi a mézhamisítási botrány ügyét. A probléma fontosságát jelzi, hogy Vytenis Andriukaitis egészségügyi biztos a vitán személyesen vesz majd részt. A parlamenti szakbizottság az európai bizottsági ellenőrzés 2015-ös eredményeit szintén megvitatja majd.
Portálunk már 2015. novemberben beszámolt arról, hogy nemzetközi tüntetést tartottak szlovák, magyar, és más országbeli méhészek Brüsszelben a Kínából az EU-ba irányuló mézimport szabályozásának szigorítására. Az akkori követelések között szerepelt az import mézre vonatkozó jelölési szabályok pontosításának igénye.
Azonban továbbra is hetente több tucat kamion kínai méz érkezik az EU-ba, gyakran nincs feltüntetve a boltokba kerülő üvegeken a konkrét származási hely.
Nagy problémája az ágazatnak az elöregedés, kevés ugyanis az olyan fiatal, aki ezt a gyönyörű szakmát választaná magának, és egyre csökken Szlovákiában a méhészetek és a méhcsaládok száma is.
A 90-es évektől már az egész világon csökkent a méhészetek száma, így az európai kontinensen is. Szlovákia az európai átlagtól ugyan elmarad a professzionális méhészeti eszközök használatában és a minőségi mézből készült termékek felhasználása területén, de az utóbbi években nyújtott támogatások kis mértében segítettek az ágazat fejlődését.
A szakemberek szerint a jelenlegi helyzetben akkor fejlődhetne jobban az ágazat, ha a fiatalok körében nőne az érdeklődés a szakma iránt, ugyanis a hazai méhészek zöme már nyugdíjas korú. Emellett fontos lenne még a minőségi mézfogyasztás népszerűsítése a fogyasztók körében.
SZL, Felvidék.ma
Fotó: Napi.hu {iarelatednews articleid=”49833,46971″}
