Az alábbiakban Borsos Mihály, a Hírös Néptánc Tanoda Közhasznú Egyesület Elnökének gondolatait olvashatják kedves olvasóink, aki év végi gondolatait tárja határon túli testvérei felé.
Választ kell tudnunk adni az életre, a születésre, az elmúlásra, magára az ember létezésére.
Választ kell tudnunk adni hiteleset, kétségek nélkülit, utat, mutatót, és az ember számára megingathatatlan biztos kapaszkodót.
Mert kell tudnia az embernek születése titkát, hogy értse mivégről, és milyen céllal érkezett a földi világba, és e céllal hogyan érje el leginkább tökéletesítve létezésének lényegét.
Életünk során eszmélésünk kiterjedése közben számtalan kérdés fogalmazódik meg bennünk, mely kérdésekre a választ nem találjuk az ember tudománya, annak évezredes történelmi, kulturális írott krónikái között, bármennyire akarták reformálni évszádok óta a különböző magukat többnyire az Isten fölé emelő világi tudósok, avagy a világhatalomra törő küldetés tudattól szenvedő diktátorok.
A gyenge és mégis gyarló ember folyton megpróbálja eltaszítani a mankóit, de miközben megtagadja Urát, és Istenét, elesik, és hogy felkeljen ismét a mankóihoz, kell nyúlnia, mert csak azok segítségével járhat szabadon gyötrelmek, fojtogató kétségek nélkül.
Te, ki gyenge vagy és kétségek gyötörnek emberként az életben, ne keresd létednek fizikai magyarázatát, hisz az csak egy pórhüvely, és nem mástól rendelt csoda a földi létednek az idők végtelenségében, vagy annak időbeli, csöppnyi mivoltában.
Ha választ akarsz kapni azt önmagadban, keresd, és ne akard azt kezedbe fogni, körbe vonalazni, megjeleníteni, elérhetővé tenni, egyáltalán, mint anyagot, avagy eszközt birtokolni.
Mert hogy nem birtokolhatod azt, ami feletted áll, nem a tiéd, jelensége nem szolgád, és nem is láthatod úgy, mint az anyagot, mind a materializmus legfontosabb érvét.
De még az egyiknek határai szűkek, és számtalan kérdést válaszolatlanul kénytelenek hagyni, miközben érvként nem tud ellent mondani, addig a másik megválaszol, és semmiben nem hagy kétségek között.
Csak az nem szenved lázadon, és kétségbe eseten a földi lét sokszor érthetetlen, és főképp igazságtalannak tartott eseményeitől, aki a világmindenség létezésének határait bírja.
Bírja a hitet, és a hit lelkében lakozik szüntelen feltételek nélküli birtokos viszonyban.
Mert csak a teremtő, ki választ adhat a mindenség létezésére, a jóra, a rosszra, a bűnre, a kétségekre, a hit tagadására az eltévelyedésre, és a bűnös földi életünk megbocsátó feloldozására.
Mindig, mikor számot vetünk létünknek valamely szakáról, ne feledjük el, hogy bármit is tettünk gyarló életünkben mi a nyájnak vagyunk tagja, és e nyáj pásztora mindég kész a nyájba fogadni bennünket, és utat mutatni gyötrődött kétségek között szenvedő lelkünknek.
Ha pediglen felismertük létünknek e lényegét, már a nyájba vagyunk, és bármi is történjen életünk elkövetkező szakaszában az, pedig bizonyos hogy a pásztor akaratából való, és az atyai jó szándék, lehet figyelmeztető jelzés az eltévelyedőnek, a bűnös léleknek, vagy a végtelen szeretet jele, de a miénk, mivelünk, és mindannyinkért
Most, amikor a hálaadás napja következik, vessünk számot elmúlt életünk gyakori megingásáról, valljuk meg Atyánknak gyengeségeinket, tévelygéseinket, és tapasztaljuk meg az Ő atyai szívét, jóságát, befogadó készségét. és osztozzunk annak örömében, hogy béke és szeretet költözik szívünkbe az Ő akaratából.
Ezzel a csodálatos adománnyal induljuk az elkövetkező évnek, és csak így, és ekképpen lehetünk biztosak mi hívők, hogy az életünk e nagycsaládban boldogabb lesz, és nem leszünk a bajban egyedül, ami már most jól látható, hogy hazánkban számolatlanul szabadul majd ránk, a családokra, az arra akkreditáltak hozzá nem értése, rosszindulatú szakértelme által.
Isten óvjon, őrizzen meg bennünket türelmünkben, hogy birtokolhassuk az Ő jóságát, és áldása kísérjen, adjon erőt a próbatételekhez, hogy a nyájból el ne vesszünk, és hitünkben élhessünk.
Kecskemét 2007. december 29. (Borsos Mihály)