„Az én időmben rendszeresek voltak a felső szintű találkozások, mert mind Göncz Árpád volt magyar köztársasági elnök, mind én tudatosan törekedtünk erre” – fejtette ki Rudolf Schuster volt szlovák köztársasági elnök a hét végén a magyarországi Mezőkövesden tartott régiós konferencián.
A szlovák és a német mellett a magyar nyelvet is beszélő Schuster nemcsak díszvendége, hanem első előadója is volt a konferenciának. Mint kiemelte, a korábbi években jó hatása volt a magyar-szlovák kapcsolatokra annak a ténynek, hogy az ő kezdeményezésére a szlovákiai magyarság pártja, az MKP kormányzati tényező lett.
Az ÚMSZ kérdésére Schuster megerősítette a párbeszéd szükségességét, hozzátéve: „Folytatni és fokozni kell az alulról való építkezést. Az önkormányzatok, a kulturális és civil szervezetek, a kistérségi társulások, a családok, a baráti körök újjáépíthetik azt, amit fentről elrontottak. Erre azért is jó esély van, mert a schengeni övezethez való csatlakozás minden eddiginél kedvezőbb lehetőségeket ad erre, s a sok közös pályázat is ösztönzőleg hat az együttműködésre. Annyira össze vagyunk kapcsolva, hogy ezt a folyamatot senki és semmi nem állíthatja le.”
Törzsök Erika, a magyar Miniszterelnöki Hivatal főigazgatója előadásában úgy fogalmazott: „Le- és felértékelődhetnek térségek, ha az ottaniak nem tanulnak meg közösen felkészülni az új integrált munkaerőpiac és a globalizáció egyéb kihívásaira. Mert ki tudja megmondani, hogy például Békéscsaba, Arad, Temesvár, Nagyvárad, Debrecen esetében egy határok nélküli világban hogyan alakulnak a regionális főszerepek? Ezzel összhangban hogyan célszerű a felsőoktatási intézményeket fejleszteni, hogyan lehet presztízsberuházások helyett a munkaerőpiac-helyzetre szabott szakoktatási, szórványkollégiumi rendszert kialakítani.”
Törzsök szorgalmazta a Kárpát-medencei fejlesztési fórum mielőbbi létrehozását, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a székelyföldi bezárkózásnak milyen káros hatásai (is) lehetnek.
Varga Attila parlamenti képviselő nem minden ok nélkül mondta ezzel kapcsolatban: „jobb lenne, ha a pestieknek a Székelyföldről nem elsősorban a székelyvicc jutna eszükbe, hanem például a fejlett erdőgazdálkodás, faipar és faluturizmus. De ha regionális céljainkat meg sem tudjuk fogalmazni, akkor hogyan valósítsuk meg azokat?”
Szarka László kisebbségkutató szerint nem lehet a nemzetet igazolványokkal egyben tartani, és nem kell mindent egybeolvasztani, mert akkor éppen azokat a különleges értékeket adjuk fel, amelyek a magyar nemzet sokszínűségét (palóc, matyó, székely stb.) adják.
Bárdi Nándor történész úgy vélte, amíg Magyarországon nem jön létre a pártok közt konszenzus a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatban, addig tovább folytatódik a politikai szempontok szerinti támogatás, ami azt jelenti: nem biztos, hogy azt támogatják, ami a legfontosabb volna.
Új Magyar Szó
