Kárpát-medencei szórványtanácsra van szükség

A zoboraljai Alsóbodokon (Felvidék) tartott szórványkonferencia résztvevői zárónyilatkozatban fogalmazták meg egy-egy Kárpát-medencei szórványtanács létrehozásának szükségességét. Ez a tanács szakpolitikusokból, szakemberekből és az érintett közösségek képviselőiből áll majd fel a szórványokkal való rendszeres foglalkozás érdekében, és általánosan használható szórványprogramok kidolgozása lesz a feladata.
A konferenciára a Magyar Koalíció Pártjának Stratégiai Tanácsa és a Zoboralja Közhasznú Társaság szervezésében került sor 2008. május 17-én. A Kárpát-medencében élő magyar közösségek képviselői és magyarországi szakemberek ismertették eddig kidolgozott programjaikat és stratégiai elképzeléseiket, különös hangsúllyal a Felvidéken is hasznosítható tapasztalatokra.

A képen: Balla Mihály, Szabó Vilmos és Ladányi Lajos

A szórványkonferenciát Ladányi Lajos, a Zoboralja Közhasznú Társaság elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a vendégeket, köztük parlamenti képviselőket is: Szabó Vilmos MSZP-s parlamenti képviselőt, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága alelnökét, Balla Mihályt és Ékes Ilonát a Fideszből, Bárdos Gyulát, Biró Ágnest, Duray Miklóst és Farkas Ivánt az MKP-ból. A vendégek közt jelen volt Farkas Géza, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének főkonzulja, Varga Attila, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Nagy Ágnes, a Gazdasági és Közlekedésügyi Minisztérium, Tarnóczy Mariann a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében. Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbségi és Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának igazgatóhelyettese betegség miatt nem lehetett jelen, az intézmény nevében Kulcsár-Szabó Ernőné vezető főtanácsos köszöntötte a konferenciát. A konferencia délutáni programján részt vett Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja elnöke is.

A képen: a konferencia résztvevői

A konferencián 15 előadás hangzott el: (Megjegyzés: a piros betűs szövegrészekre kattintva bővebb információk az adott előadásról)

1. Ladányi Lajos, a Zoborolja Közhasznú Társaság elnöke és az MKP Országos Elnökségének tagja beszámolt a szórványsorsban élő zoboraljai magyarság helyzetéről (–> KLIKK).
2. Szabó Vilmos, a Magyar Oszággyűlés MSZP-képviselője, a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának alelnöke szerint a szórványsors az egyetemes magyarságot érintő probléma (–>KLIKK). Ugyanakkor van okunk a bizakodásra is, mert ami „az elmúlt 20 évben történt a Kárpát-medencében, az Trianon óta az első nagy magyar siker”.
3. Balla Mihály, a Magyar Országgyűlés fideszes képviselője szerint a mai átlag magyarországi ember számára a „szórványmagyarság” kifejezés gyakorlatilag semmit sem jelent, mert legtöbbjük egyáltalán nem szembesül ezzel a problémával (Porlunk, mint a szikla–>KLIKK).
4. Kalmár István, a HOLEST Tanácsadó és Szolgáltató KFt. ügyvezető igazgatója (Budapest) többek között a szórványsors egyes fajtáit ismertette (A máért és a holnapért, és esetleg a MÁÉRT-ért. –>KLIKK).
5. Ilyés Zoltán, a Magyar Tudományos akadémia (Budapest) Kisebbségkutató Intézetének munkatársa az intézményük vezetett szórványkutatások eredményeit ismertette.
6. Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke ismertette az MKP Stratégiai Tanácsa Szórványprogram Műhelyének javaslatát (–>KLIKK). Úgy vélte, a szórványok számára a politikának legalább két fontos segítséget kell adnia: az alapszintű oktatás – a gyermek jogára való tekintette mindenki az alapiskola 1-4 osztályát anyanyelvén és szülőhelyén járhassa, továbbá el kell érni, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban a magyar nyelv regionális nyelv legyen.
7. Gyurgyík László szociológus, a Selye János Egyetem tanára a szlovákiai magyar lakosság településszerkezetéről és kormegoszlásáról nyújtott áttekintést (–>KLIKK). Rámutatott, a statisztikailag szórványnak nem minősülő falvak egy része funkcionálisan már szórványnak tekinthető, mivel csupán az etnikai intézményrendszer elkorcsosult maradványaival rendelkeznek.
8. Vetési László, református lelkész, szórványszakértő (Erdély) úgy látja, minden szórványmunka célja: mozgósítani a közösség belső lelki, anyagi erőtartalékait, önszerveződésre és belső vitalizációra ösztönözni. (Kárpát-medencei magyar szórvány-alternatívák – Túlélési esélyek és lehetséges cselekvési feladatok, –>KLIKK)
9. Dulka Andor, a Szórvány Alapítvány kurátora, a Bánáti Iskolaalap koordinátora a délvidéki szórványmentés néhány mozzanatára (–>KLIKK) hívta fel a figyelmet. Elmondta, a kisebbségi magyarság és a magyar oktatás a trianoni békediktátum óta állandó leépülésnek van kitéve a Bánságban, ami az itt élő szórványt fokozottan érinti.
10. Tóth István, a Budapest Analysis elemzője (Kárpátalja) az Ukrajnában élő magyarság megmaradásáért vívott küzdelemről szólt. Félő, hogy a jövőben a nemzetiségi iskoláknak a kisebbségi nyelvű oktatásról fokozatosan át kell térniük a tantárgyak többségének ukránul történő tanulására. (Ideje van a cselekvésnek – KLIKK)
11. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója, a csángó magyarok kutatója elmondta, az Európa Tanács a veszélyeztetett kisebbségek között a moldvai csángókkal is foglalkozik, sőt 2001-ben ajánlásokat fogalmazott meg fennmaradásuk érdekében (- ->KLIKK).
12. Benkei Ildikó, a Magyar Rádió munkatársa (Budapest) a Vasárnapi iskola (–>KLIKK) programot mutatta be. Lényege, hogy hétvégeken, szombaton délután és – igény szerint – vasárnap délelőtt foglalkoznak a szórványban élő gyermekekkel a határ közeli településeken élő pedagógusok.
13. Deák Ernő, a Nyugat-Európai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének elnöke a Nyugat-Európában élő magyarok lehetőségeiről szólt. (–>KLIKK)
    
14. Magyaródy Szabolcs, a Hunyadi Öregcserkész Munkaközösség vezetője (Kanada) a tengerentúli magyarság megmaradásának esélyeit ismertette, akik aggodalommal követik figyelemmel a Kárpát-medencében élő nemzet elbátortalanodását, fogyását.
15. Hyvnar Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének elnöke (Prága) a csehországi szórványmagyarságról szólt (–>KLIKK). Elmondta, tekintettel a többnyire vegyes házasságokra, a gyermekek már általában cseh nemzetiségűek. Ez mind arra mutat, hogy a csehországi magyarság gyakorlatilag nem képes önreprodukcióra, vagy gyarapodásra.

A képen: Duray Miklós előadás közben. Az MKP stratégiai alelnöke leszögezte, a szórványsors „origója” a trianoni döntésben keresendő. Az általa okozott lelki válságnak nagy szerepe van a határon túli magyarság asszimilációjában.

Az előadások után szót kért Dobos László Kossuth-díjas író is, aki Magyarorország aktívabb szerepvállalását sürgette a szórványsorsban élők problémáinak megoldására. Ugyanakkor fontos szerep vár az értelmiségre is, mert a torzuló világunkban már egy sor fogalmat, célt, intézményt újra kéne fogalmazni, illetve szervezni. Köztük példaként említette a Magyarok Világszövetségét is.

A konferencia végén a résztvevők megfogalmazták a szórványkonferencia zárónyilatkozatát (–>KLIKK). Ebben többek között megállapították azt is, hogy a szórványban élők védelme nem csupán humanitárius és esélyegyenlőségi kérdés, hanem társadalmi feladat és nemzeti ügy. A Kárpát-medencei magyar szórványok zöme ugyanis valamikor a tömbmagyarság része volt, és a szórványokkal való törődés a tömb védelmét is jelenti.

TOVÁBBI KÉPEK A KÉPGALÉRIÁBAN: ITT