Magasabb minimálbér helyett úgynevezett alkalmazotti adójáradék bevezetésére készül a kormány. Ezzel akarja elkerülni, hogy a bérezési rendszerbe kelljen beavatkoznia.
A pénzügyminisztérium javaslata szerint a speciális szociális juttatásra olyan munkavállalók lennének jogosultak, akik minimálbérért dolgoznak, és az adott évben legalább 6 hónapon át munkaviszonyban voltak, legalább a minimálbér hatszorosát megkeresték, a bevételük azonban nem haladta meg az adómentes jövedelemalapot, ami a hatályos törvények értelmében az aktuális létminimum összegének a 19 egész 2 tizedszerese.
A tárca szerint így el lehetne kerülni a minimálbér drasztikusabb emelését, ami a munkáltatói terhek növekedése miatt előbb-utóbb a munkanélküliség vagy a fekete foglalkoztatás gyarapodásához vezetne. A minisztérium szerint ezzel a módszerrel el lehetne érni, hogy az alacsony jövedelműek éves tiszta bevétele olyan mértékbe nőjön, mintha a szakszervezet elképzelései szerint emelnék a minimálbért. A rendelkezés a szakképzetlen munkaerő és a segédmunkások helyzetét javítaná úgy, hogy az éves adómentes jövedelem és a tényleges bevétel különbözetéből kiszámított – mondjuk így: — negatív adó összegét az államkassza megtérítené a munkavállalónak. Erre a jövedelemadó-bevallások lezárultával kerülne sor, tehát mindig a következő naptári évben.
Amennyiben a jövedelemadóról szóló törvénynek ez a módosítása életbe lép, a 2009-es alkalmazotti bevételekre már vonatkozni fog, tehát először 2010-ben kapják meg az érintettek a negatív adójuk összegét. Mivel kizárólag azokat érintené, akik munkaviszonyban voltak és a folyó évben más jövedelmük nem volt, az államkasszát 8 millió 700 ezer euróval terhelné meg az intézkedés. Az alkalmazotti járadék összege pedig legfeljebb 100 eurót tenne ki éves szinten. Nagyjából annyit, amennyin jelenleg antagonisztikus vita folyik a munkáltatói és munkavállalói képviselet között az érdekegyeztető tanácsban – a jövő évi minimálbért illetően.
A szociális állam eszméjét szorgalmazó kormány tehát ebben az esetben is csak szóban szociális. Az amúgy sem magas bérszínvonalhoz képest is alacsony minimálbérek emelése helyett inkább segélyt ad – nagyjából a „karácsonyi nyugdíjakhoz” mérhető összeget –, amivel gyakorlatilag senkinek nem tesz jót, mert még a munkavállalást sem ösztönzi igazán. A feltételek pedig, amelyekhez a „bónusz” folyósítását kötni akarja, lényegében a minimálbér csökkenését – vagy hallgatólagos eltörlését – is eredményezhetik, hiszen kizárólag alkalmazotti munkabérből élő juthat majd hozzá. Olyasvalaki például, aki az adott évben legalább hat hónapot dolgozik, a többiben pedig munkanélküli segélyt kap, már kiesik a kedvezményezettek sorából. Azon a címen, hogy másfajta jövedelemre is szert tett. Ez is mutatja, hogy rendszeridegen elképzelésről van szó. Ad hoc ötletről, amelyet az euró bevezetésével kapcsolatos egyszeri kompenzációként még meg lehetne érteni, de tartós intézkedésként elfogadhatatlan. Az európai szociális charta vagy a nemzetközi munkaügyi egyezmények, de az egyetemes emberjogi ENSZ-alapokmány is arról szól: a munkavállalónak olyan bérre van joga, amelyből biztosítani tudja önmaga fenntartását. A bérkiegészítő szociális segély minden, csak nem a szolidáris szociális állam ismertetőjele. Úgy alázza meg azokat, akiket megillethet, hogy közben elvárja tőlük, legyenek hálásak a kormányzati gondoskodásért. Egy igazi munkavállalói érdekképviselet (szakszervezet) elsőként lázadna fel az elképzelés ellen. És hangosan követelné az európai monetáris unió részévé váló országtól, hogy a bérezési rendszerben is indítsa el a felzárkózást. Törekedjen arra, hogy a bérminimum belátható időn belül érje el az átlagkeresetek 60 százalékát, mert ennek hosszú távú kihatásai is vannak. Befolyásolják többek közt a jövendő nyugdíjak összegét is. Az alacsony bérekhez folyósított szociális segéllyel nem szociális államot épít a Fico-kormány, hanem csak a szegénységet konzerválja.
Persze 2010, amikor először osztogat majd 100 eurókat az államkassza, a parlamenti választások éve lesz. S merthogy az adóév március 30-án zárul, a „bérsegély” éppen a legforróbb kampányban érkezik majd – s ez a szavazókedvet jócskán befolyásolhatja… Jobban, mint az ingyen gulyás és sör. És meglehet: más célja nincs is a tervezett törvénymódosításnak.
ngyr
