A vízügyi minisztérium szakállamtitkára megállapodást írt alá szlovák kollegájával. Közös magyar-szlovák stratégiai környezeti vizsgálat indulhat Bős-Nagymaros ügyben. Erről írt alá megállapodást a két kormányküldöttség Komáromban a monostori erődben.
Hogy aztán ennek nyomán megindulhasson a környezeti rehabilitáció a Szigetközben, a Csallóközben és a bős-nagymarosi projekt más érintett szakaszain. A megállapodás szerint 2009. december 3-áig folyik a Duna megfelelő szakaszainak vizsgálata. Ezt pedig egy magyar-szlovák és nemzetközi szakértőkből állón irányító testület végzi. Mindkét fél maga finanszírozza a vizsgálatok rá eső részét. De hogy pontosan mennyi is lesz az annyi, ezt még egyelőre sem a szlovák kormány képviselője, Gabriel Jencik, sem pedig a magyar kormány képviseletében Erdei György államtitkár nem tudta megmondani.
– Maga a vizsgálat elvégzése rengeteg részfeladatból, kiszállásból, gépkocsi-használatból, laborhasználatból, egyébből tevődik össze többek közt, ezért ez tényleg százmilliós nagyságrend. Pontos összeget 2008. augusztus 12-én még mi sem tudunk.
A Duna vizének jelenleg 80%-át Szlovákia használja a bősi erőmű üzemeltetéséhez. Nem így képzelték el ezt a felek, amikor 1977-ben aláírta a két ország a vízlépcsőrendszer közös megépítésére vonatkozó szerződést, és Magyarország sem így képzelte, amikor ’89-ben felfüggesztette a munkálatokat Nagymarosnál. Pláne nem ezt az aránytalanságot szentesítette a hágai Nemzetközi Bíróság ’97-es határozata, amely szerint mindkét fél elmarasztalható különböző jogsértésekért, és a felek megegyezésére bízta a megoldást. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, mindenekelőtt Szlovákia javára, Magyarországon pedig megcsappant a vízhozam, és duzzad a környezeti károk listája. Ezt a helyzetet remélik megoldani a felek, legalábbis a jövőre vonatkozóan, ha sikerül az átfogó vizsgálat eredményeképpen valamilyen, mindkét fél számára, és főleg a környezet számára jó megoldást találni. Arról, hogy az eddigi cehhet ki fizeti, a mostani megállapodásban nem esett szó.
MR1
