Bósza János polgárjogi aktivista a Commoria aula honlapján tájékoztat arról, hogy tegnap beidézték a rendőrségre tanúként az ellene beadott – Ján Slota és Anna Belousovová közösen – büntetőjogi feljelentés okán.
A feljelentést azzal az indoklással adták be, hogy Bósza János célja a kisebbségi, faji és etnikai alapú gyűlöletkeltés, valamint tevékenységével az autonómia kikiáltására és az autonóm területek Szlovákiáról történő leválasztására törekszik.
Bósza János: „Indoklásképpen azt hozták fel, hogy az autonómia-tervezetemmel, amit eljuttattam az összes szlovákiai parlamenti képviselőhöz, az a célom, hogy kikiáltsam a felvidéki autonómiát, majd az autonómia területet leválasztani akarom Szlovákiáról. Még azzal indokolták, hogy a Honföldi Autonómia Tartománynak (a tervezetben) határai lennének és ezeknek a határoknak a mezsgyéjén akarom az elszakadást kieszközölni. (…)
Ha véletlenül Slota és Belousovová beadványa el lesz utasítva, akkor már az autonómia szó többé megszűnik társadalmi tabunak lenni és legálisan beszélhetünk róla, kérhetjük azt és nem jelenti az ország, Szlovákia szétzilálását. Nem kell önkormányzatiságot emlegetni, hanem bátran kimondhatjuk, igenis jogunk van az autonómiára, az alkotmány ezt nem tiltja, a jogegyenlőség szabálya szerint minden polgár azonos jogokkal rendelkezik. (…)”
Visszatérve a kihallgatáshoz, arra a kérdésre, hogy az ország egy bizonyos területének a leválasztására törekedtem-e, az volt a válaszom, hogy mi az önrendelkezést a jelenlegi határok tiszteletben tartása mellett képzeltük el, egy olyan területi autonómia keretein belül, ahol a polgári elvre épülve minden polgár – legyen az magyar szlovák, vagy más etnikumhoz tartozó – azonos alkotmányos jogokkal bírna. Az autonómia-tervezetünkben is benne van a határok tiszteletben tartása. A két nép, a szlovák és a magyar megbékélésére törekedtem és továbbra is erre fogok törekeni, akár az autonómián át, minden alkotmányos eszköz érvényesítésével.
– olvasható Bósza János beszámolójában (teljes terjedelemben itt olvasható: KLIKK)
Bósza János egyben segítséget is kér, elsősorban jogi segítséget, mivel sem jogásza, sem pénze nincs a perköltségekre.
– Felvidék Ma, on –
