A Magyar Koalíció Pártjának két európai parlamenti képviselője értékelte az elmúlt 5 évet, melyet Brüsszelben töltöttek. Bauer Edit
Nehéz egyetlen oldalba foglalni mindazt, ami egy csaknem ötéves időszak alatt történt Brüsszelben, illetve Strasbourgban. Talán néhány fontosabb, érdekesebb eseményt kiemelnék.
A bizottságokban folytatott tevékenységem legfontosabb részét képezi a három nagy jelentés, illetve kilenc vélemény, melyeknek jelentéstevője voltam. Ezen kívül számtalan esetben voltam a néppárti, ún. „árnyék jelentéstevő” is. Három bizottságban, négy küldöttségben és több frakcióközi csoportban dolgozom. Munkám elismerésének tudható be, hogy a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságban néppárti koordinátorrá választottak. Ezt a pozíciót a delegációk nagysága szerint osztják ki, ebben az esetben azonban ettől a gyakorlattól eltértek. A hivatalos teendőkön kívül én inkább azokat emelném ki, melyek a felvidéki magyarság szempontjából figyelmet érdemelnek.
A mindenkori felvidéki magyar képviselők fontos feladata a kisebbségvédelem. Ez olykor lehetetlennek tűnő feladat abban a környezetben, ahol erre jogalap nem létezik. Ezért nagyon fontos, hogy képviselőtársaink tisztában legyenek a kisebbségbe szorult közösség helyzetével. Minden alkalmat megragadtam, hogy felhívjam kollégáim figyelmét az otthoni politikai helyzetre, történésekre, a szlovákiai magyarokat ért sérelmekre (Malina Hedvig-ügy, Pátria Rádió megszüntetésére tett kísérletek, Slota-féle kijelentések, a kisebbségi „status-quo” be nem tartása), melyekért gyakran „kivívtam” szlovák képviselőtársaim nemtetszését. A parlament által készített emberjogi jelentésekhez olyan módosító indítványokat adtam be, melyek pozitívan változtatták meg a szöveget és világossá tették a hagyományos és új, migráns kisebbségek helyzetének alapvető különbségét.
2008 decembere óta az Európai Parlament brüsszeli folyosóját díszíti Esterházy János portréja, melynek elhelyezésével Duka Zólyomi Árpáddal közösen szerettük volna leróni tiszteletünket a hazai politikai élet e kiemelkedő alakja előtt.
Az elmúlt évek folyamán meghívásomra több száz felvidéki magyar látogatta meg az Európai Parlament strasbourgi, illetve brüsszeli épületét a hivatalos látogatói program keretén belül. Ez alatt megismerkedhettek nemcsak a képviselői, hanem a parlamenti munkával is, és figyelemmel kísérhették – anyanyelvükön – a közgyűlés menetét. A kétnapos látogatást igyekeztünk egyéb érdekes programokkal is gazdagítani.
Nagy örömmel tölt el az a tény is, hogy a pályázat útján meghirdetetett gyakornoki programra sokan jelentkeztek és a kiválasztott mintegy 20, ügyes, talpraesett, rátermett fiatal 1–3 hónapot tölthetett brüsszeli irodámban, mely által betekintést nyerhettek az Európai Parlament működésébe, a képviselői munka rejtelmeibe és a brüsszeli hétköznapokba.
2007 októberében a parlament strasbourgi épülete adott ideiglenes otthont Szobi Kerekes Eszter mintegy 300 felvidéki népviseltbe öltöztetett babából álló kiállításának. Az esemény fölött képviselő társammal, Duka Zólyomi Árpáddal közösen vállaltunk védnökséget. 2006 szeptemberében segítettem Olajos Péter MDF-es kollégámnak a „Soha többé – Magyar Kálvária” elnevezésű kiállítás Brüsszelbe hozatalában, melynek témája a csehszlovákiai deportálások volt, és mely nagy vihart kavart itthon és Brüsszelben egyaránt.
2007-ben az a megtiszteltetés ért, hogy jelöltek a „MEP Awards 2007 – Az európai parlamenti képviselők munkájának megbecsüléséért” járó díjra, melyet a brüsszeli székhelyű THE PARLIAMENT magazin hirdet meg évente a képviselők fáradságos munkájának elismerésére. A jelöltek listáját a non-profit szervezetek által leadott szavazatok alapján állítják össze 10 kategóriában, kategóriánként 3-3 képviselő vár a végső megmérettetésre. Igaz, hogy a díjat egy angol képviselő kapta, aki 1999 óta képviseli választóit az Európai Parlamentben, de az is tény, hogy a szlovákiai delegációból rajtam kívül senkit sem jelöltek erre a kitüntetésre.
A tapasztalatokat összegezve azt mondhatom, hogy az európai képviselet egyre fontosabb lesz. Nem csak azért, mert az előrejelzések szerint a Szlovák Nemzeti Párt képviselői is kijutnak Brüsszelbe, hanem azért is, mert az Európai Parlament hatásköre a Lisszaboni Szerződés ratifikációja nyomán növekedni fog, és reményeink szerint a kisebbségi jogokra vonatkozó jogi norma is megalkotható lesz.
A 2009 júniusában esedékes európai parlamenti választásokon való részvételen nagyon sok múlik…
Duka Zólyomi Árpád
Az elmúlt évek tapasztalatai megerősítettek a meggyőződésemben, hogy érdekeinket, magyar közösségünk ügyeit akkor tudjuk hatékonyan képviselni, ha kihasználjuk az Európai Parlament nyújtotta nyilvánosságot. Meggyőződésem ugyanis, hogy a brüsszeli szakpolitikák fontosságának elismerése mellett sajnos gyakran állást kell foglalni a szlovákiai történésekkel összefüggésben, különösen, ha azok sértik közösségünk szerzett jogait. Az utóbbi időben, a 2006-os parlamenti választások, illetve a Fico-kabinet megalakulása óta csakugyan bőven akad olyan hazai kormányintézkedés, amire kötelességünknek tartottam ráirányítani a figyelmet. Külön kihívást jelent elmagyarázni a térségünk múltját csak futólag ismerő kollégáknak, miben tér el az őshonos kisebbség helyzete az új kisebbségek, a bevándorlókétól. Az EP házszabálya lehetőséget ad arra, hogy szóban és írásban adjunk hangot véleményünknek, sérelmeinknek különböző kérdések kapcsán. A gyűlöletbeszéd szlovákiai elharapózása miatt bizony az utóbbi időben gyakran kellett elítélni bizonyos jelenségeket, ami a sajtóérdeklődésnek köszönhetően általában nagy visszhangra talál. A szigorúan vett parlamenti munka mellett számos lehetőség adódik az európai parlamenti képviselők számára, hogy sajtóközleményben, nyílt levélben, tanulmányokban fejezzék ki álláspontjukat. Ezeket a kommunikációs lehetőségeket minden jogcsorbítási eshetőség – az anyanyelvünket, a Pátria Rádiót, a sajtónkat ért támadás védelmében, a hibrid nyelvezetű tankönyvek, az ellentmondásos sajtótörvény – kapcsán ki is használtuk.
Az itthoni kisebbségellenes légkör teremtette helyzet brüsszeli kezelése mellett fontos az EP-i szakpolitikák kezelése. A helyzet úgy hozta, hogy számos posztszocialista ország helyzetével kapcsolatban fejthetem ki véleményemet, illetve a magunk – az EU, azon belül is az EP jogköreire tekintettel – szerény eszközeivel értékelhetünk bizonyos világpolitikai eseményeket. Az EP dél-kaukázusi országokkal fenntartott kapcsolatokért felelős delegáció alelnökeként tevékenyen részt vállalok a térséggel kapcsolatos parlamenti feladatokban. A közeli nyersanyaglelőhelyek miatt egyre inkább felértékelődő, ugyanakkor az etnikai és egyéb konfliktusok miatt ellentmondásos régió sorsát a nyári grúz-orosz villámháború óta fokozottabb nemzetközi figyelem kíséri. Az Európai Parlament Fehéroroszországgal fenntartott kapcsolatokért felelős delegáció póttagjaként a Moszkva és Brüsszel között egyensúlyozó Minszk is leköti figyelmünket. Fontosnak tartom kiemelni, hogy mivel az említett országok az unió határai mentén helyezkednek el, ezért az úgynevezett Európai Szomszédsági Politika (ESZP) keretén belül érdekük az EU által fontosnak tartott értékek elsajátítása. Mi, akik megtapasztaltuk a szocialista államrend mentalitását, hasznos többletinformációkkal, tapasztalattal rendelkezünk a közös hang megtalálásához. Ahhoz, hogy pozitív jeleket küldjünk az említett térség polgárai felé, politikailag hasznos volt a fehérorosz ellenzéki politikus, Alexander Milinkievics kitüntetése az EP Szaharov-díjával, aminek keresztülviteléből a megbízatási időnk elején kivehettem a részemet. Tevékenységemben külön kiemelt figyelmet szentelek az ESZP-nek és az EU bővítési politikájának – elsősorban a Nyugat-Balkán államainak fokozatos előkészítését illetően az EU tagság elérésében.
Az elmúlt négy év tapasztalata azt mondatja velem, hogy mivel az EU-nak nincs egységes kisebbségi politikája, a jogvédelem terén sok a tennivaló. Az általános értelemben vett érdekvédelem sajnos gyakran megakad az ideológiai szekértáborok közti villongások miatt. Ezért meg vagyok győződve arról, hogy az európai parlamenti munka során a képviselő csak akkor lehet sikeres, ha készen áll a kompromisszumokra, de e mellett következetes, állhatatos, és elveihez makacsul ragaszkodik.
mkp.sk
