Párkány / Štúrovo
Duna mente
Első írásos említése 1075-ből maradt ránk, akkor Kakatnak hívták. 1304-ben épült várát a törökök 1543-ban a településsel együtt elpusztították. Az európai történelembe az 1683-as párkányi csatával írta be nevét: a csatában a Lotaringiai Károly vezette keresztény seregek fényes győzelmet arattak a törökök fölött. A Rákóczi-szabadságharc idején főleg Bottyán János csapatai harcoltak a vidéken, de 1706 nyarán II. Rákóczi Ferenc is a Garam torkolatánál ütött tábort, innen lövette Esztergomot. Párkány 1724-től vásárváros, a hagyományos Simon-Júda vásárt napjainkig évente megtartják. Kedvelt üdülőközpont termálfürdővel. Egyetlen műemléke a Szt. Imrének szentelt, kora barokk stílusú plébániatemplom: Kollonich Lipót érseksége alatt, a XVIII. század legelején épült, 1878-ban Simor János érsek két oldalhajóval bővíttette. A templom mellett egy 1766-ból származó barokk kálvária is látható.
Párkányt 1895-től kezdve a Mária Valéria híd kötötte öszsze Esztergommal. 1919 nyarán a csehszlovák hadsereg a híd párkányi ívét felrobbantotta. A XX. század húszas éveiben a hidat kijavították, de a második világháború végén a viszszavonuló német katonaság a híd három középső egységét levegőbe repítette. A híd újjáépítése sokáig váratott magára, míg hosszas tárgyalások, előkészületi munkák után magyar–szlovák összefogással és a Phare-program támogatásával sikerült a hidat újjáépíteni, és 2001 októberében ünnepélyesen átadni a forgalomnak.
