A németországi székhelyű Hunnia Baráti Kör és a Magyar-Osztrák-Bajor Társaság interaktív konferenciát tartott Budapesten a Beneš-dekrétumokról, melynek több felvidéki résztvevője is volt. A konferenciára a szlovák parlament 1487/2007 számú határozata (a Beneš-dekrétumok érinthetetlenségéről) elfogadásának második évfordulóján került sor a Polgárok Háza dísztermében.

A rendezvény feletti védnökséget Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, és egyben az 1956-os magyarországi forradalom egyik szabadságharcosa vállalta. A konferencián 150-en vettek részt. A moderátor, Császár Attila újságíró volt.

A Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának érsekújvári ülése után a budapesti konferencián részt vett a testület két tagja Duray Miklós politikus és Szabó Olga ügyvéd is. Duray felszólalásában emlékeztetett, hogy a dekrétumoknak vannak olyan részei is, amelyekről kevesen beszélnek. Ezek értelmében megengedetté vált a magyarok és németek, mint “háborús bűnös nép” feletti büntetlen elégtétel is. És azok, akik éltek ezzel a lehetőséggel – köttük köztörvényes bűnözők is – később teljes amnesztiát kaptak. Az MKP stratégiai alelnöke a felvidéki magyaroknak az 1993-ban létrejött Szlovákiában való helyzetéről és megítéléséről is szólt, többek között arról is, hogy volt egy szlovákiai felmérés, miszerint a felvidéki magyarokkal gyakorlatilag nem érintkező szlovákság többsége az ún. “magyar-kérdést” a magyarok kitelepítésével oldaná meg!

Szabó Olga jogász mivoltában szólalt fel. Portálunknak elmondta, hogy a konferencián ismertette a szlovák alkotmánynak a témával és a felvidéki magyarság jelenlegi jogi helyzetével leginkább kapcsolatba hozható részeit. Az ún. kárpótlási törvényről pedig útmutatást nyújtott arról, hogy az elkobzott földek kárpótlásának ügyintézése során milyen lehetséges utak léteznek ahhoz, egyben figyelmeztetett a törvény buktatóira is.

Amikor Szlovákiában 2007-ben megszavazták a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét, a Hunnia Baráti Kör világkörüli tiltakozó akciókat szervezett. “A petíciót közel 50 ezren írtak alá” – ezt Dr. Juhász Imre, európai szakjogász, egyetemi oktató mondta, aki beszámolt a petíció viszontagságos utóéletéről. Az Európai Unió – levelezés után – eddig tulajdonképpen kitért a petícióval való érdemi foglalkozás elől.

Olajos Péter korábbi EP-képviselő elmondta, hogy a magyar képviselők nem fogtak össze érdekeink képviseletéért – szemben a szlovákokkal. Elmondta, hogy levélben Tom Lantost is megkereste közbenjárását kérve, akinek köszönhetően a csehországi és szlovákiai zsidók tömegeinek sikerült a kárpótlását biztosítani. “Tom Lantos már nem tudott erre a levélre válaszolni, mert 2008. február 11-én meghalt, fél évvel a levél megírása után.”

A Kassáról érkezett Krivánszky Miklós, a DÁLESZ (Deportálások Áldozatai és Leszármazottjai) elnöke hangsúlyozta, hogy a magyarok még mindig semmilyen kárpótlást nem kaptak sem a meghurcoltatásért, sem pedig a munkatáborokban eltöltött időkért.

Dr. Erdélyi Géza felvidéki református püspök levélben üdvözölte a konferenciát, üzenetét Alida Hahn-Seidl, a Hunnia Baráti Kör elnöke olvasta fel.

A Váralja Szövetség képviseletében Hetzmann Róbert alelnök szólalt fel. Beszédében rámutatott a szlovák államnyelvtörvény és a Beneš-dekrétumok közti indítékbeli összefüggésre. Beszélt a szlovák államnyelvtörvény-módosítás elleni petícióról is, kiemelte, hogy Dél-Szlovákiában mind a magyarok, mind a szlovákok érdeke egy jól működő, az etnikai sokszínűségre és toleranciára épülő autonómia létrehozása.

A konferencia meghívott vendégei között szerepelt Fehér Csaba történész is, Komáromból.

Felvidék Ma

További képek a Polgárok Háza honlapjának (http://polgarokhaza.hu) Interaktív konferencia a Beneš dekrétumokról című képgalériájában tekinthetők meg:


Duray Miklós előadása közben


Szabó Olga előadása


A konferencia közönsége