Komáromban november 26-án találkozóra került sor az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar-szlovák és szlovák-magyar baráti tagozatai között.
Még ebben a ciklusban Szlovákiában is találkoznak az Interparlamentáris Unió magyar és szlovák nemzeti csoportjain belül működő baráti tagozatok – ezzel a bejelentéssel zárták találkozójukat csütörtökön közös komáromi sajtótájékoztatójukon az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar és szlovák nemzeti csoportjainak elnökei.
Rubovszky György, a magyar-szlovák baráti tagozat elnöke úgy fogalmazott: a Beneš-dekrétumok ügyével összefüggésben 2007 óta a két tagozat közötti kapcsolat „megfagyott, azóta ma ülünk először egy asztalnál”. – Kijelentésével arra utalt, hogy Szlovákia parlamentje 2007 őszén kinyilvánította, érvényben tartja a háború után született Benes-dekrétumokat.
Az akkori csehszlovák államfő, Eduard Beneš nevéhez kötődő dekrétumok a kollektív bűnösség elve alapján megfosztották a szudétanémeteket a csehszlovák állampolgárságtól, elkobozták a vagyonukat és kitelepítették őket az országból. Hasonló módon sújtották a Beneš-dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot is.
Rubovszky György közölte, elfogadja a pozsonyi meghívást, hogy a párbeszéddel enyhíteni lehessen a helyzeten.
Miroslav Čiz, az IPU szlovák nemzeti csoportjának elnöke közölte, a találkozó napirendjén nem szerepelt a Beneš-dekrétumok ügye, – mint mondta – nem azokat az ügyeket tárgyalták, „melyek bántanak bennünket”. Álláspontja szerint a vitás kérdéseket a két parlament bizottságainak kell megoldaniuk és a dekrétumok ügye szakértőket igényel.
Hárs Gábor, az IPU magyar nemzeti csoportjának elnöke elmondta, a két fél áttekintette a magyar-szlovák kapcsolatok helyzetét és a feszültséget okozó kérdéseket, mint a módosított szlovák nyelvtörvényt és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ügyét, valamint a két baráti tagozat és a két parlament együttműködésének lehetőségeit, és a párbeszéd folytatásában állapodtak meg.
Az Interparlamentáris Unió (IPU) szuverén államok parlamentjeinek szövetsége. A világ parlamentjeinek párbeszédére létrehozott szervezet fő feladata a parlamentarizmus, a parlamenti intézmények fejlesztése. A háború előtti évtizedekben az államok és nemzetek megbékélésének ügyén fáradozott, célként határozta meg az egyes államok bel- és külpolitikájának demokratizálását. A háború és a békekötések után a kisebbségi kérdés figyelemmel kísérése vált a nemzetközi szervezet egyik fontos feladatává.
Felvidék Ma, MTI
