Kisebbségvédő munkájuk során felszólalásokban az erdélyi Sógor Csaba, szakpolitikában a felvidéki Bauer Edit volt a legaktívabb a határon túli magyar EP-képviselők közül 2010 első negyedévében – ez áll a Policy Solutions negyedéves jelentésében. A közpolitikai és politikai kommunikációs tanácsadó intézet elemzésében az öt határon túli magyar európai parlamenti képviselő munkáját – felszólalásait, jogalkotó tevékenységét, médiajelenlétét – vizsgálta.
2010 első negyedévében a legaktívabb magyar EP-képviselő az erdélyi Sógor Csaba volt. Tizenegy parlamenti felszólalása során Sógor továbbra is a napirenden tartotta a szlovák nyelvtörvény és a kárpátaljai magyarok oktatási nehézségeinek ügyét, de ugyanúgy felszólalt, ha az egyiptomi és a malajziai keresztény közösség, a burmai kisebbségek vagy a tibeti nép jogairól volt szó.
Frakciótársa a kisebbségi témában szintén hagyományosan aktív Tőkés László használta a legkeményebb szavakat a vizsgált időszakban: a folytatódó szerbiai magyarverések kapcsán „délvidéki magyarellenes terrorizmusról” beszélt. A magyarországi sajtóban – a romániai besúgólisták nyilvánosságra hozatala és magánéletbeli válsága okán – a legtöbb hír szintén Tőkés Lászlóhoz kapcsolódott. Az elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozó RMDSZ-es Winkler Gyula a görög válság kapcsán erősen bírálta az EU-t, mondván „nem a nagy tagállamok cinikus tanácsaira”, hanem az uniós szolidaritás növelésére van szükség.
A két felvidéki magyar európai parlamenti képviselő, Bauer Edit és Mészáros Alajos számára ezekben a hónapokban nem volt a szlovák nyelvtörvényhez hasonlóan „forró” ügy. Bauer Edit elsősorban nőjogi témákban volt aktív: állásfoglalási indítványt nyújtott be a – főleg nőket érintő – emberkereskedelemmel való keményebb európai fellépés érdekében, és szakbizottsági véleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az EU költségvetésének tervezésekor jobban figyelembe kellene venni a nemek közti esélyegyenlőség szempontjait.
Mészáros Alajos arra a tényre emlékeztette képviselőtársait, hogy a 27 tagállam közül öt – Ciprus, Görögország, Románia, Szlovákia és Spanyolország – még nem ismerte el Koszovó függetlenségét.
Az év első három hónapjában az erdélyi EP-képviselők több, a határokon átívelő magyar kezdeményezés részesei voltak. Tőkés László Áder János fideszes képviselővel közösen lépett fel a cianidos bányászat betiltásáért. Sógor Csaba pedig Gál Kinga fideszes és Mészáros Alajos felvidéki magyar képviselőkkel közösen vállalták azt, hogy felkarolják a Kárpát-medence matematikai tehetségeit és meghívják őket brüsszeli tanulmányútra. Bauer Edit, az immár második ciklusát töltő EP-képviselő legfontosabb szakpolitikai munkája az egyéni vállalkozó gépjárművezetők munkaidejét szabályozó irányelv rapportőri megbízatása. A jelentésről április végén fog szavazni a Parlament. Bauer emellett egy máltai képviselővel közösen állásfoglalási indítványt nyújtott be az emberkereskedelemmel való keményebb európai fellépés érdekében. Ez a kérdés főleg a nőket veszélyezteti kontinens szerte. A képviselő asszony az Unió 2011-es költségvetése kapcsán is a gyengébb nem érdekeit védte: szakbizottsági véleményében felhívta az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy a büdzsé tervezésének minden eleménél vegyék figyelembe a nemek közti esélyegyenlőség szempontjait.
Felszólalásaiban Bauer rávilágított arra, hogy az utóbbi két évben nőtt a férfiak és a nők közötti bérkülönbség nagysága, és kiszámíthatatlan, hogy a világgazdasági krízis milyen további negatív hatással lesz erre a problémára. Bauer szerint jól látható az is, hogy nem a munkakezdőknél, hanem a szülési szabadságukról a munka világába visszatérő nőknél jelentkezik legjobban ez a megkülönböztetés. A képviselő asszony ugyanakkor nagy reményeket fűzött az Európai Unió 2020-as stratégiájának újrafogalmazásához – bízva abban, hogy a stratégia kiemelten kezeli majd ezt a kérdést is. A nőjogi kérdések mellett egy másik témát is feszegetett a felvidéki képviselő: felszólalt a fehérorosz kormányzat lengyel kisebbséget és ellenzéket elnyomó politikája ellen.
A felvidéki képviselők munkájából a legnagyobb médiavisszhangot Magyarországon és Szlovákiában egyaránt az a videóklip váltotta ki, mely egy sörreklámot alapul véve a felvidéki magyarság életérzését mutatta be megható, érzékletes módon. A „Felvidék, én így szeretlek!” című klipben a palóc tájszólást, a felvidéki kultúrát, ételeket és italokat mutatja be egy onnan származó, Magyarországon játszó színésznő. Az anyagilag Bauer Edit által támogatott filmet több tízezren töltötték le eddig az internetről.
Mészáros Alajos számos témában szólalt fel Strasbourgban az elmúlt hónapok során. Írásbeli hozzászólásában a képviselő értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az EU-Kína kapcsolatokban miért a gazdasági érdekek az elsők, és miért nem figyel oda az Unió a kínai emberi jogi visszaélésekre. Külpolitikai ügyekben Mészáros emlékeztette képviselőtársait arra a tényre, hogy a 27 tagállam közül öt – Ciprus, Görögország, Románia, Szlovákia és Spanyolország – még nem ismerte el Koszovó függetlenségét. Az alacsony szén-dioxid kibocsátással járó technológiákról szóló energiapolitikai vitában az atomenergia használata mellett foglalt állást, míg az Európai Központi Bank éves jelentésének apropóján az euró szlovákiai bevezetésének pozitív fogadtatását ecsetelte. A frakciókon átívelő egyetértés egyik jele volt, hogy Mészáros meleg szavakkal üdvözölte a szocialista Göncz Kinga jelentését, melyben a képviselő asszony a gazdasági válság sújtotta vállalkozásoknak dolgozott ki mikrohitelezési eszközt.
Mészáros Alajos nemcsak az Európai Parlamentben hallatta hangját, hanem számos írást, publicisztikát is közreadott. A felvidek.ma portálon Sólyom Lászlót védte meg a sok vitát kiváltó kijelentéséért, miszerint a határon túli magyar diákoknak az adott ország nyelvét idegen nyelvként kellene oktatni, egy másik írásában pedig a szlovák kormánynak az oroszok felé mutatott túlzott szervilitását kritizálta.
A teljes elemzés a Policy Solutions szakmai blogján olvasható.
