(Képgalériánkkal kiegészítve) Az összefogás képességén múlik Közép-Európa szuverenitása, tényleges önrendelkezése – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke az Esterházy János élete és mártírhalála című könyv bemutatóján csütörtökön Budapesten. A sajtótájékoztatón a közönség figyelmébe ajánlott másik kötetet, Csáky Pál Hullámvasúton című könyvét Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke méltatta.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke azt mondta, a magyar-szlovák kapcsolatokban minden elfogadhatatlan, ami a szlovák emberek és nép méltóságát sérti. Az is, ha a szlovák emberek bőröndjeibe a rájuk hivatkozó szlovák államhatalom büntetlenül csempészhet robbanószerkezeteket a repülőtereken. De ugyanígy az is, ami a magyar nép méltóságát sérti, ha állami eszközökkel üldözni lehet, ha egy magyar színjátszó csoport magyar nyelvű szórólapokon hirdeti magát. Ezzel szembehelyezkedni nem szlovákellenesség kellene, hogy legyen, hanem az emberi méltóság védelme, amit „elvárunk” – hangsúlyozta.
Közép-Európa tényleges szuverenitása, mai önrendelkezése is az összefogás képességén múlik – mutatott rá Németh Zsolt. Magyaroknak és szlovákoknak össze kell fogniuk, s ha elutasítjuk egy közösség, adott esetben a felvidéki magyarság jogát belső ügyeinek intézéséhez, akkor nem leszünk képesek kivívni valódi szuverenitásunkat, sem magyarokként, sem szlovákokként – emelte ki. Alapelv, hogy a két ország kapcsolata a hozzájuk tartozó emberekért van – jegyezte meg.
Hozzátette: Esterházy János és a felvidéki magyarok sorsa szorosan összefonódott. Az ő életének – mint mondta – a legnagyobb tragédiája talán az volt, hogy hiába tekintett testvérnépként a szlovákságra, nem talált partnert a szlovákok körében. Így nem jött létre az élete során a párbeszéd, amiben a mai napig oly nagy a hiány a magyar-szlovák kapcsolatokban.
A politikus munkásságára utalva Esterházy János hitvallásának három pillérét emelte ki: a fasizmus, a kommunizmus, a nácizmus elutasítását, a tényleges önrendelkezés melletti elkötelezettséget és az emberközpontúságot. A fideszes politikus rámutatott: Esterházy János a magyar-szlovák viszonyt két ténylegesen független nép egymás közti szolidaritásában vizionálta, ezért kellett, hogy mártír legyen.
Németh Zsolt megemlékezett a felvidéki politikusnak a lengyel néphez való viszonyáról is. Azt mondta, hogy Magyarország, Szlovákia és Lengyelország volt Esterházy János „szűkebb pátriája”.
Molnár Imre, a könyv szerzője kiemelte: ez az első életrajz, amit Magyarországon Esterházy Jánosról kiadnak. Ezért nagyon fontos, mint ahogy a megjelenés időzítése is. Mint mondta, bízik benne, egy új időszak hajnalán vannak.
Esterházy János, felvidéki magyar politikus volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a 68/1942-es alkotmányi törvény ellen szavazott, ami a zsidóság kitelepítéséről szólt. A politikus 1944-ben zsidók, csehek, szlovákok és lengyelek százainak segített a szökésben. Magyarország 1944. októberi német megszállása ellen memorandumban tiltakozott, a horogkeresztesek rövid időre internálták, s a Gestapo is körözte.
A szlovák Nemzeti Bíróság 1947. szeptember 16-án egyetlen ülésen Pozsonyban halálra ítélte a fasizmussal való együttműködése miatt. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították be a szovjet fogságban eltöltött időt. Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott, s 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak.
2009. március 23-án Lech Kaczynski lengyel államfő rangos posztumusz kitüntetést adományozott a felvidéki magyarság mártír politikusának Varsóban a lengyel menekültek érdekében a második világháború idején kifejtett tevékenységéért.
A rendezvényen megtartott másik könyvbemutatón Csáky Pál Hullámvasúton című kötetét Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke ajánlotta az olvasók figyelmébe.
Semjén Zsolt egy bölcs prédikációjára utalva azt mondta, hogy az emberiséget „a munkanélküli jólét, az elv nélküli politika, a tudatosság nélküli hit és az emlékezés nélküli fejlődés” semmisítheti meg. Hozzátette: a történészek úgy tartják, a nemzetek pusztulását soha nem fizikai sorvadás, hanem mindig kulturális, kollektív felejtés előzi meg. Csáky Pál kötete nem köntörfalaz, nyíltan beszél arról a küzdelemről, amely az elmúlt évtizedek során és ma is a felvidéki magyarság lelkéért, emlékezetéért és nyelvéért folyik – mutatott rá a KDNP elnöke. Csáky Pál nem rejti véka alá: „a kitépett nyelvű nemzetek” egyik napról a másikra a feledés homályába vesznek – tette hozzá.
Csáky Pál úgy fogalmazott: a kötetben benne vannak a mečiari idők, amikor jogaikért álltak ki, a remény időszaka, amikor kétszer kormányon voltak, és az a fájdalmas „hátraszaltó”, ami 2006 óta tart, vagyis a visszarendeződés időszaka. Reményének adott hangot – a közelgő választásokra célozva -, hogy a „szerencsétlen, nacionalista-populista tobzódás” befejezhető, és el lehet indulni egy új úton. Csáky Pál külön köszönetet mondott az MTA egykori elnökének, Glatz Ferencnek, aki utószót is írt a könyvhez. Megköszönte Bárdos Gyula, Dunajsky Éva, Peczár Károly közreműködését a könyv megjelenését illetően, és gratulált Méry Gábornak, a kiadó vezetőjének, aki Csáky szerint „a szó szoros értelmében átéli a könyvkiadást”. Megköszönte a jelen nem lévő Miroslav Kusý szlovák politológusnak is a biztatást, aki sokszor arra kérte őt, hogy írja csak meg, mi mindent köszönhet Szlovákia a felvidéki magyarságnak.
A két kötet a Méry Ratio Kiadó gondozásában jelent meg a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány támogatásával. A bemutatókon mások mellett részt vett Esterházy János lánya, Aliz, a lengyel nagykövet, Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke, valamint Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke. Az est házigazdája Bayer Zsolt publicista volt. A rendezvényen a résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek a közelmúltbeli lengyel repülőgép-szerencsétlenség áldozataira, arra a tragédiára, amelyben életét vesztette a lengyel köztársasági elnök is.
A könyvbemutatón a magyarországi közélet több ismert személyisége, valamint tucatnyi felvidéki vendég is részt vett, mint például Hrubík Béla Csemadok-elnök, Bárdos Gyula, Biró Ágnes, Farkas Iván, Szigeti László MKP-s parlamenti képviselők.
(mti – Felvidék Ma)
