Egy párt választási vereségének sok oka van, nem célom, hogy erről írjak tanulmányt. Azt is megtanultam már, hogy a bírálatok sokaknak sebet okoznak, ezért ellentétest hatást is kifejthetnek: vagy ellentámadás, vagy sértődés lesz belőle. Volt tanárom annak idején azt mondta, hogy az igazság olyan, mint a keserű orvosság: nem ízlik, de segít. Egy másik helyen azt olvastam, hogy az igazságra nem saját magunk jövünk rá, hanem mások mondják meg nekünk. Bárhogy is vesszük, kérem a tisztelt olvasót, hogy a további sorokat vegye inkább javaslatnak egy szemléletváltásra, ha úgy tetszik megújulásra. A reklámban, amit a kampánnyal és a statisztikával együtt a hazugság egyik kategóriájának tartanak, azt halljuk, pl. hogy a pénzintézetek hitelekkel segítik a klienseiket. Ezt másik oldalról szemlélve: a kliens azzal, hogy kamatot fizet, a bank működését szponzorálja. Ha valaki valami olyat alkot meg, amiről a tudósok azt állítják, hogy lehetetlenség, akkor:
– előbb-utóbb kiderül, ő nem tudta, hogy az a dolog megvalósíthatatlan, tehát nem eléggé képzett,
– megoldását továbbra is tudománytalannak tartják, többségben vannak azok, akik nem hittek és továbbra sem hisznek benne.
Egy politikai párt működését is lehet tudományos alapokra fektetni, és egyenesen vétek az ehhez szükséges eszközöket nem kihasználni. A profizmus és az elektronikus médiák szerepére gondolok. A párt egy vállalkozásként is felfogható, amit egy társadalmi csoport a nyereség előállításának céljából létrehoz. A nyereséget persze nemcsak anyagi megvilágításban kell szemlélni. Lehet azt kisebbségi jogok, iskolarendszer, kultúra, önkormányzat stb. kifejezésekkel is helyettesíteni. A 89-es „módszerváltozás” után a felvidéki magyarság újrafogalmazta szocializálódási törekvéseit. A szociális csoport létrehozásakor a népközösség vezetői megfogalmazzák a játékszabályokat, amit a többiek nagy része alapszabályzatként önként el is fogad. A második és további generációk számára alapszabályzat helyett már kényszerítő és korlátozó törvényről beszélünk. Különböznek a vélemények arról, hogy az MKP megtartotta-e közösségépítő, társadalomformáló szerepét, vagy csak egyszerűen olyan párt maradt, amelyik csak a választási kampányok idején kéri ki a közösség véleményét. Fel lehet-e, fel szabad-e osztani egy pártot képviselőkre és a képviselőket ünneplő, bólogató „nem képviselőkre”? Van-e működési filozófia, vagy csak működési struktúra van? Ha van, akkor megfelel-e a kor követelményeinek a párt működési filozófiája?
Mit értek én működési filozófia alatt?
1. A párton belüli feladatok elosztása – lakhelytől, régiótól, popularitástól függetlenül képességek, szaktudás, adottságok, karizmák, műveltség szerint kiválasztani a tagok és szimpatizánsok közül az egyes szerepre legalkalmasabbakat.
2. Megfogalmazni a szerepek betöltéséhez szükséges követelményrendszert (mint egy színházi, film- vagy TV-produkciónál). A közszereplő politikus egy rendezői képességekkel is megáldott színész, akinek megjelenésére, kinézetére sokan odafigyelnek. Ha szerepét nem jól játssza, vagy pedig képtelen a rendező és a dramaturg elképzeléseit megvalósítani, akkor lecserélik. A forgatókönyvíró, a zeneszerző, a koreográfus ugyan nem látható, de a mű elkészülésében a szerepe semmivel sem kisebb, mint a színészé. A hangmérnököt, a kellékest és az öltöztetőt hajlamosak vagyunk tudomásul sem venni, pedig ha ők nem urai a helyzetnek, hiábavaló a „művészgárda” minden törekvése. Egy szimfonikus zenekar legfontosabb tagja éppen a karmester, aki egy hangot sem ad ki (a bemutatón). Nem kérdőjelezzük meg az edző szerepét a sportban, és a hangszerelő szerepét sem a zenében.
3. Professzionális szempontoknak is alávetni az egyes szereplők kiválasztását és engedni az erőlelépést, amennyiben valaki bizonyítja képességeit. Gondoljunk csak bele, hogyan gyártanak a profik sztárokat a senkikből. Miért éppen az orosz származású Alexander Rybakot választották ki a norvégok az ország képviseletére a moszkvai eurovíziós dalfesztiválra? Miért lehetett Silvio Berlusconi Olaszország miniszterelnöke, Ronald Reagan az Egyesült Államok elnöke? Valóban azt hisszük, hogy a Felső-Garam-vidékéről éneklő Kristína Szlovákia legjobb énekese?
4. Gondosan ügyelni arra, hogy a színészek ne egyedül írják a szövegeiket. Imázs-építő és karbantartó csapatra van szükség, akit a produkció nézője nem lát. Mindenki azt tegye, amihez a legjobban ért. Keresse meg minden aktivista azt a szerepet, amiben a leghasznosabb tud lenni.
5. Használjuk ki az informatika adta lehetőségeket. Jelen kell lenni a világháló közösségi oldalain, létre kell hozni olyan dinamikus portált, ahol a fórumozó háttérmunkások tudnak mindenről, amiről a képviselőknek dönteniük kell. Érvrendszereket fogalmaznak meg, véleményeket és ellenvéleményeket ütköztetnek. Valójában virtuálisan leszimulálják a parlamenti döntések és népszavazások eredményeit. A képviselők asszisztensei a virtuális fórumok anyagának felhasználásával összeállítják a felszólalások és sajtónyilatkozatok végleges szövegét. A fórumozók pedig számon kérhetik a képviselőktől, ha nem élnek jogaikkal, kötelességeikkel. Nyomást gyakorolhatnak a párt szerveire, a szerepekre való kiválasztás korrigálásának céljából.
6. Hozzunk létre képzési formát politikánk „szakszerű és magas szintű” prezentálására. Az érdekképviselet professzionalizmusát a múltban már megtapasztalhattuk, amikor a szlovák törvényhozás elnöke rendszeresen a minket képviselők jogi tudására szorult. Ha valaki nem akar, vagy nem tud elszakadni családjától, vagy éppen egészségi állapota nem teszi lehetővé a nagy politikában való szerepvállalást, még nem jelenti azt, hogy meg kell vele szakítani minden kapcsolatot, és le kell írni. Egy kezdőt pedig ne áztassunk el, ha tapasztalatlansága bizonytalansággal jár együtt. Egy szakmunkás kitanítása 3-5 év, akkor egy parlamenti képviselőé mennyi? A tanár, pl. tanul retorikát és pszichológiát, és talán szociológiából is egy keveset, de járatlan a jogban. A jogász és az orvos igencsak keveset ért az informatikához, a mérnök ritkán jó szónok és folytathatnám tovább. Az amerikai újgazdag milliomosok nem tudnak késsel és villával enni, de még a ház körüli dolgokat sem képesek intézni, ezért diplomás háztartásvezetőt alkalmaznak. Egy párt is alkalmazzon médiaszakembereket, informatikusokat, jogászokat, grafikusokat, s ha kell, akkor ráncfelvarrókat és fodrászokat is.
7. A jelölőlista összeállítását legalább négy évvel a választás várható időpontja előtt kell elkezdeni. Aki színészi szerepre vágyik a nagy produkcióban, az mutassa meg képességeit a világhálós fórumon, majd tegyen felvételi vizsgát véleményének prezentálásából. Aki pedig azt hiszi, hogy nincs szüksége a háttérstábra, az jobb, ha az elején bedobja a törülközőt. Barbra Streisand is előbb étteremben mosogatott, majd vált világhírű énekes-színésszé, később rendezővé.
8. A félévente megtartandó bizottsági ülések helyett a megbeszélendő dolgokat világhálós fórumokon beszéljék meg. Nem mindenki tud egy frissen meghallgatott szöveg minden fonákjára azonnal felfigyelni, vagy pillanatokon belül reagálni. Talán szüksége van azt többször elolvasnia, esetleg összevetni más forrással, véleménnyel is. Nem mindenki rendelkezik gazdag érvkészlettel, vagy egy diplomatikus szöveg megfogalmazásához több időre van szüksége. Sokan hirtelen felindultságból nem úgy reagálnak, mint ahogy kellene. Ráadásul egy világhálós portál fenntartásának költségei csak töredékét képezik a bizottsági tagok utaztatásának. Az is bekapcsolódhat egy bizottság munkájába, akit személyes okokból nem javasoltak. Az arányos régióképviseleti elv betartása gyakran kínos következményekkel jár. Az is vita tárgya szokott lenni, hogy hol ülésezzen a bizottság…
9. Legyenek javaslataink részletesen kidolgozva, és ne várjunk arra, hogy majd akkor kezdünk a kérdéssel foglalkozni, amikor az már fölöttébb aktuális lesz. Tipikus erre az országra, hogy a pályázatok benyújtási határideje a kihirdetéstől számítva egy-két nap, nagyritkán egy-két hét, míg az elbírálása 2-3 hónapig tart. Ha szerencsénk van, azt is megtudjuk, hogy milyen formai eltérés (nem hiba) miatt utasítottak el minket. (Pl. hogy a dátumban szereplő hónapot római számmal, vagy szóval írtuk-e le!!!) Mindenki számára világos, hogy az elutasítás igazi oka máshol kereshető. Mindezek ellenére nem követhetjük az MKP ex-elnökének azon véleményét, hogy fölösleges dolog bármit is beterjeszteni, mert úgyis elutasítják. Ezt már egyszer az „átkosban” megtapasztalhattuk, amikor a CSKP által kirakat-folklórszervezetként létrehozott Csemadok kulturális és politikai képviseletet is felvállalt annak ellenére, hogy a nomenklatúra beépített emberei az „elvtársak ezt így nem lehet” szállóigét ismételgették folyton.
10. Lehet amatőr módon politizálni, mint ahogy működhet amatőr énekkar is. A különbség csupán annyi, hogy a profi tagokból álló énekkar a kották kiosztása után néhány perccel már kezdheti is a hangzáspróbát, míg az amatőr együttesnek előbb memorizálni kell minden szólamot. A kottához értők talán csak elvétve akadnak a kórusban. A jó politikus az, aki tudja, hogy mikor és hol, mit kell mondania. Nem jó politikus viszont az, aki csak azt mondja el, amit a vitapartner szívesen hallgat. A galamb, mint tudjuk, finom falat, de olyan részeket is tartalmaz, amelyeket nem szívesen vennénk a szánkba. Nem véletlenül hozatott magának a csodás hangú Andrea Bocelli kassai fellépésre Olaszországból speciális mikrofont. Nem akart filléres megoldással csalódást okozni azoknak, akik magas belépődíjat fizettek.
Nem követendő az a taktika, hogy egy sikertelen választási eredmény után némák maradnak azok, akiktől a csalódott választópolgárok buzdítást és lelkesítést várnak. Ha a pásztor nélkül maradt nyájnak nincs hite, akkor nincs célja sem, ha nincs célja, akkor elkóborol, elvész. Akkor majd valóban csodálkozhatnak pár év múlva az anyaországiak, hogy vannak még egyáltalán „csehek”, akik beszélik Madách, Tompa és Mikszáth nyelvét. A mi harcunkat nem vívja meg helyettünk senki. A legnehezebb önmagunkat felülmúlni, legyőzni. Amit írtam, azt megírtam:
Tudd hát, hogy nem vagy egyedül, ha élő hited,
Légy még egyszer büszke és emeld fel a fejed.
Az Isten velünk van, ő a remény és vigasz,
Csak azt veszíted el, amiről végleg lemondasz, önként lemondasz.
Simon János
Felvidék Ma
