(frissítve) Szükség van az önkormányzati rendszer áttekintésére, a finanszírozás újragondolására, ez lehet az önkormányzatok stabilitásának az alapja – állapították meg a Magyar Polgármesterek VIII. Világtalálkozójának résztvevői Gödöllőn tartott kétnapos tanácskozásuk hétfői zárónyilatkozatában.
A közös állásfoglalásban leszögezték, hogy az állam által előírt kötelező feladatok finanszírozásában az állam szerepvállalása – a 2009-ben elvont 120 milliárd forint következtében is – nagymértékben csökkent. Emiatt a közfeladatok ellátásának a feltételei romlottak. Mindezek következtében az önkormányzatok fele önhibáján kívül, kiegészítő állami forrás nélkül nem tudja a kötelező feladatait ellátni.
A nyilatkozat szerint fontos olyan pályázati források biztosítása, amelyek lehetővé teszik a növekvő üzemeltetési költségek jelentős csökkentését, az energiatakarékosságot, a megújuló energia alkalmazását. Alapvetően fontosnak nevezték a dokumentumban a túlbürokratizált közbeszerzési eljárás átalakítását és a versenyhivatal szerepének erősítését a közbeszerzési eljárásoknál tapasztalható korrupciós jelenségek visszaszorítására.
Az állásfoglalásban kiemelték: a kistelepülések az egyetemes magyar kultúra részét képezik, ezért elengedhetetlen, hogy minden település rendelkezzen az önkormányzás jogával. A kistelepülések jövőjének záloga a jó vidékfejlesztési politika, az önellátás, a munkahelybővítés, a családi gazdálkodás erősítése. Hatékony vidékfejlesztésre azért is szükség van, mert anélkül nincs erős, fejlődő gazdaság – olvasható a zárónyilatkozatban.
***
A térség országai közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozták a felszólalók a Magyar Polgármesterek VIII. Világtalálkozójának hétfői zárónapján.
Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke kiemelte: a térség országai egymásra vannak utalva, ezért is fontos az Európai Unión belül az együttműködés erősítése, amelyre jó alkalmat teremt, hogy jövőre Magyarország töltheti be az uniós elnökségi posztot.
Mint hozzátette, összefogással el kell érni, hogy a közép-kelet-európai országok unión belüli alárendeltségi szerepe megváltozzon. A válság egyik összetevője ugyanis álláspontja szerint éppen abból adódik, hogy az unió nyugati része a csatlakozásnál egyfajta új piacként igyekezett kezelni ezen országokat.
A politikus arról is szólt, hogy a válság miatt reformokkal birkózó Románia közvéleményében kedvező fogadtatásra talált a hír, amely szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök a bankok megadóztatását határozta el, napokig erről beszélt a román közmédia. Hozzátette: a határon túlnyúló infrastrukturális fejlesztések nincsenek kellőképpen kihasználva, lendületet adhat viszont az alakuló, több országot is érintő Duna-program.
Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi elnöke hozzászólásában a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának munkájáról szólva kiemelte: jelenleg 12 stratégia szolgálja a közös felemelkedést. Ezek között különösen jelentős a gazdaság, az infrastruktúra és az agrárfejlesztés, csakúgy, mint az oktatás és a kultúra területén a közös munka. Utalt arra, hogy szeptembertől egy külön kiadvány ad információt az eddig elért eredményekről.
Duray Miklós felvidéki politikus a közelmúltban bécsi székhellyel megalakult Közép-európai Önkormányzati és Területfejlesztési Szövetség céljait ismertette. Mint mondta, az új szervezet a Kárpát-medencében a regionalizmus erősítésével a történelmi kapcsolatok megszakadt szálait fonja ismét össze. Elsősorban a gazdasági együttműködések erősítésére törekszik – tette hozzá.
A világtalálkozón kitüntetéseket adtak át a magyar önkormányzatiság fejlesztésében kimagasló eredményt elért polgármestereknek. A Magyar Önkormányzati Szövetség (MÖSZ) kuratóriuma Polgármesteri Arany Pecsétgyűrű díjjal jutalmazta Dénes Tibor (Sárvár), Hajósné Banos Márta (Kozárd), Kaszai János (Vésztő) és Olajos Mihály (Szentpéterszeg) polgármestert. Az elismeréseket Gémesi György, a MÖSZ elnöke adta át. A szervezet különdíjat adományozott a nemrég elhunyt Toboz Gyula bódvalenkei polgármesternek és Koltay Gábor filmrendezőnek.
(MTI)
