A Magyarországi Szent Korona Szövetség és a Felvidéki Nobilitas Carpathiae magyar történelmi családok polgári társulása közös szervezésében október 22. és 24. között autóbuszos zarándoklatra került sor a Szent Korona és a koronázási ékszerek (azaz a jogar, az országalma és a kard) 1944 – 45. évi menekítésének útvonalán Budavárról Mariazellig.
A zarándoklaton magyarországi, erdélyi, valamint felvidéki zarándokok vettek részt, akik Érsekújvárról indultak. A rendezvény jelentőségére való tekintettel a zarándokok zöme díszmagyarban, bocskaiban vagy más magyaros jellegű díszöltözékben vettek részt.
A háromnapos rendezvény másik fő célja – a 65 évvel ezelőtti útvonal megtételén kívül – az ezeréves magyar történelmi alkotmány helyreállításának támogatása volt a jelenlegi 1949. évi XX. sz. törvény által elfogadott és lényegtelen módosításokkal mindmáig hatályban lévő Sztálin által Magyarországra kényszerített alkotmány helyett.
Az út jelképesen Budaváron kezdődött, ahol a fenti ereklyéket a királyi palota első emeletén őrizték 1944 őszéig. A Szent Korona másolatán kívül a zarándokok egy 5 x 2,5 méteres magyar történelmi nagycímerrel ellátott zászlót is vittek magukkal, amelyet előzőleg az esztergomi bazilikában szenteltek meg. A szertartást Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi érsek megbízásából Dr. Németh János plébános, érseki tanácsos végezte el a szokásos szentmise keretein belül a Szent Korona Szövetség és a Nobilitas Carpathiae polgári társulás küldöttsége jelenlétében.
A zarándoklat első napján, október 22-én Székesfehérváron először ökumenikus ünnepségre került sor a Szent István bazilika melletti téren. Itt Spányi Antal római katolikus megyéspüspök, valamint a református és az evangélikus egyház képviselői modtak ünnepi beszédet, méltatva a Szent Korona szerepét az ezeréves magyar történelemben. Utána a zarándokok kibontott zászlóval átvonultak a bazilikába, ahol a zászló újraszentelésére került sor. A körmenet élén Pitti Katalin, a Magyar Állami Operaház magánénekese halad az „Ó, Szent István dicsértessél“-t énekelve.
Veszprémbe érve a helyi Szent Mihály bazilikában Dr. Mátfi Gyula érsek és a város alpolgármestere mondtak köszöntő beszédet. A zászló újraszentelése után a résztvevők átvonultak a közeli repülő- és légvédelmi hadtest laktanyájához, ahol a körmenetet az alakulat fúvószenekara fogadta. Ezen a helyen őrizték a Szent Koronát és a koronázási ékszereket 1944. november 5-étől 1944. december 8-áig. A laktanya falán elhelyezett emléktábla előtt felszólalt a hadtest parancsnoka, aki felidézte a 65 évvel ezelőtti kalandos eseményeket. Az ünnepség előtt a magyar Himnusz, utána a Szózat hangzott el.
A szombathelyi bazilikában az esti szentmise után Dr. Veres András megyéspüspök megbízásából, valamint másnap a lilienfeldi cisztercita kolostorban ünnepélyes keretek között szintén megszentelték a történelmi magyar zászlót. Ezután a zarándokok végső állomásukhoz, Mariazellbe vették útjukat.
Az ismert Alsó-Ausztriai zarándokhely kegytemplomában október 24-én vasárnap délelőtt 9.00 órakor került sor az ünnepi szentmisére, amelyet Lambert Zoltán protonotárius, kanonok, érseki tanácsos, Budapest – városmajori plébános mutatott be. Koncelebrált Tölgyes Kálmán, az egyetlen magyar alapítású pálos rend szerzetese.
Az ünnepi bevonuló körmenet élén JUDr. Ing. Práznovszky Miklós, CSc., a Nobilitas Carpathiae polgári társulás országos elnöke díszmagyarba öltözve vitte a Szent Korona másolatát. Utána vitéz Kiss Imre, a Szent Korona Szövetség országos elnöke haladt. Őket követték a szintén díszmagyarba, illetve bocskaiba öltözott zászlóvivők, akik a történelmi magyar nagycímerrel ellátott zászlót vitték.
Az ünnepi szentmise elején Pálmai Godofréd pannonhalmi bencés atya köszöntötte a Budapesttől ötszáz kilométerre lévő mariazelli kegytemplomba érkezett zarándokokat. Beszédében hansúlyozta, hogy bár az Alpok között megbúvó kis település soha sem tartozott politikai értelemben Magyarországhoz, a magyar zarándokok otthon vannak itt. Ezért is kívánta nekik a bencés atya, hogy „érezzék magukat otthon Mariazellben“.
A szentmise után Tölgyes Kálmán pálos atya, a Szent Korona Szövetség tagja, megszentelte a zászlót. Végül a zarándokok – ismét a Szent Koronával az élen – átvonultak a kegytemplomban Mindszenty József bíborosnak emelt oltárhoz, ahol koszorúzásra került sor. Ezzel az aktussal ért a véget háromnapos utazás.
A zarándoklat végén a résztvevők nyilatkozatot írtak alá, amelyben kijelentették, hogy „óhajtják és kérik a magyar ősi történelmi alkotmány jogfolytonosságának helyreállítását“. „Ezt a nyilatkozatot haza érkezve átadjuk a magyar kormánynak“ – modotta végezetül vitéz Kiss Imre, a Szent Korona Szövetség országos elnöke.
Felvidék Ma, szöveg és fényképek: Práznovszky Miklós
A zarándoklat képei megtekinthetők Képgalériánkban.