Csáky Pál felvidéki politikus és közíró volt a vendége a magyarországi Heti Válasz hetilap „Válassz magyart!” elnevezésű rendezvényének. Beszédének szerkesztett, írásos változatát az alábbiakban közöljük:
Azt hiszem, fontos, hogy erről a témáról tágabb összefüggések rendszerében, a politikai határokon is túltekintve gondolkodunk. Messze nem érzelmi kérdés ez, az ilyen hozzáállásnak véleményem szerint komoly racionalitása van.
Eme racionalitás első eleme az, hogy egy ilyen lépéssel meg tudjuk növelni a magyar termelői és fogyasztói kapacitást. Az köztudott, hogy a szomszédos országok határ menti régióiban jelentős számban élnek magyarok. Az EU arra bátorít bennünket, hogy támogassuk a határon átívelő együttműködés minden formáját. Anyagi támogatást is tud ehhez biztosítani. Mindaz tehát, amiről itt eszmét cserélünk, európai téma, amely szervesen illeszkedik bele az EU által is kívánatosnak tartott folyamatokba.
A kérdés vizsgálatakor nem szabad figyelmen kívül hagynunk a magyar tőkekihelyezések hatását, illetve ezek működőképességét sem. Szlovákia esetében három nagy csomagról beszélhetünk ennek vonatkozásában: a MOL, az OTP, valamint néhány üzletlánc és vállalat leányintézményeiről. A kapcsolódás tehát szerves lehet, az ő hatékonyságuk is növelhető a rendszer kiszélesítésével.
Nem hagyható figyelmen kívül a külhoni magyarlakta régiók termelői kínálata sem, amely szintén integrálható ebbe a rendszerbe. Így a folyamat kétoldalú lehet. Ilyen vonatkozásban a szakmai és regionális kamaráknak lehet fontos szerepük, tekintettel arra, hogy a rendszer kiszélesítésénél figyelembe kell venni egyrészt a termelőt, a termelői egység jellegét, ugyanakkor természetesen a termék jellegét, eladhatósági paramétereit is. Fontos tehát, hogy a vállalatok, a termelők bekapcsolódhassanak a szervezeti és információs rendszerekbe is, szerves részeivé váljanak az egész folyamatnak. A Magyar Termék védjegy megjelenhet a külhonban gyártott termékeken is, ez segíthet bevinni a köztudatba a gondolatot, a márkát, s ennek ismét csak kapacitásnövelő hatása van. A külhoni magyar gazdasági és értékesítő egységek viszont szerves kapcsolódással bírnak az ottani többségi területek és a többségi lakosság felé. Ügyes politikával bizonyos fokig ezek a kapcsolatrendszerek is elősegíthetik a kapacitások kibővítését.
Arra is szeretném felhívni a figyelmet ezen a helyen, hogy hungarikumok előfordulnak a határon túli magyar közösségek által lakott területeken is. Ez szintén egy olyan felvetés, amellyel érdemes foglalkozni, az éppen készülő magyar törvény vonatkozásában is.
Meg vagyok róla győződve, hogy ez a gondolkodási irány, amelyről itt ma szó van, fontos, és köszönöm, hogy a külhoni magyarságot is bevonják ebbe az együttgondolkodásba. Nem feledhetjük ugyanis, hogy Magyarországnak Szlovákiával van a leghosszabb határa, s a felvidéki magyarság a határra rátapadva él. Magától kínálja tehát a helyzet, a konkrét adottság, hogy a továbblépés esélyeit együtt vitassuk meg. Szerintem van esély a win-win megoldás megtalálására, ehhez szeretnénk mi is – a saját aktivitásainkkal és koordinált közös munkával – hozzájárulni.
Csáky Pál
Felvidék Ma
