Amint arról olvasóinkat a múlt héten tájékoztattuk, Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes november 26-án nyújtotta be a magyar Országgyűlés elé azt az indítványát, amelyben a Bethlen Gábor Alap létrehozását kezdeményezi. Az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága keddi (november 30.) ülésén támogatta az alap létrehozását. A törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát a kormánypárti képviselők támogatták, az MSZP és az LMP nemmel szavazott, a Jobbik tartózkodott.
Az indítványról, amelyet elérhetünk az Országgyűlés honlapján is, előreláthatólag jövő héten dönt a törvényhozás. Az már korábban kiderült, a kormány nem tartja hatékonynak a Szülőföld Alap működését, mivel amint az indítványban fogalmaznak: „mostanra a támogatási rendszer átláthatatlanná, sok esetben párhuzamossá vált”. A kezdeményezők ugyanakkor a helyébe lépő Bethlen Gábor Alaptól azt várják, hogy segítségével a támogatásokat az aktuális nemzetpolitikai feladatokra lehet hangolni, év közben pedig szükség szerint rugalmasan lehet módosítani.
A jobb tervezhetőség miatt is fontosnak tartja a magyar kormány az új alap létrehozását, amely a tervek szerint 2011. január 1-jétől léphetne életbe. A törvény lehetővé tenné, hogy bárki hozzájárulhasson az Alap költségvetéséhez, de természetesen az állami hozzájárulás által biztosítva volna annak stabilitása is. A minimális keret éves szinten egy milliárd forint lenne.
Működésének célja a határon túli magyarság szülőföldjén való boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése. A törvényjavaslat ugyanakkor kibővíti a támogatottak körét, már nemcsak szervezetek, hanem magánszemélyek is tudnának pályázni, ezzel pedig, amint azt Ulicsák Szilárd miniszteri biztos elmondta: „lehetővé válna, hogy a határon túli kis- és középvállalkozások hozzájuthassanak olyan támogatásokhoz, amelyek például az európai uniós pályázataikhoz önrészt vagy kamattámogatást biztosítanak”. Az is kiderült, hogy a Szülőföld Alap jogutódjaként működő alaphoz csoportosítanának az igazságügyi minisztérium költségvetési keretében szereplő 12,4 milliárd forintot.
A komoly anyagi források miatt a Bethlen Gábor Alapról szóló indítványban fontos szerepet kap az átláthatóság és a döntéshozók függetlensége. A források elosztásáról az indítvány szerint egy háromtagú bizottság döntene, amelynek tagjai a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, valamint a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár lennének. Fontos kiemelni, hogy az Alap irányítását ellátó bizottság tevékenységét a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elvi iránymutatásainak figyelembe vételével végezné. Ennek szakbizottságai szakmai iránymutatást adnának a források elosztására, s így tennék hatékonyabbá a pénzügyi források elosztását. A bizottság szakmai döntés-előkészítő testülete pedig a 9 fős Kollégium lenne, amelynek megbízatása négy évre szólna.
Az indítvány szerint az Alap működéséről évente legalább egyszer, április 30-ig tájékoztatná a kormányt a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a kormány május 31-ig beszámolna az Országgyűlésnek az Alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól.
Jelentős része a javaslatnak a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosítása, amelynek értelmében a szomszédos államokban lakóhellyel rendelkezők a magyar állampolgárság megszerzésétől függetlenül továbbra is igénybe vehetnék, illetve részesülhetnének a meghatározott kedvezményekben és támogatásokban.Többek közt a kettős állampolgárságot igénylők megtarthatnák magyar igazolványaikat akkor is, ha megkapják a magyar állampolgárságot. Emellett az oktatási-nevelési támogatást kibővítenék az óvodásokra is, mivel az indítvány készítői úgy vélik, a gyermekek további iskoláztatását sokszor éppen a legelső döntés határozza meg. Ebből adódóan pedig az óvodai intézményben tanító pedagógust is kedvezményekben, támogatásban részesítenék a javaslat szerint.
A magyar kormány arra törekszik, hogy a határon túl élő magyarság az állampolgárság megszerzését követően is megtarthassa korábban szerzett jogait, és ne hátrányokkal, hanem előnyökkel járjon számukra a Nemzeti Együttműködés Rendszerében betöltött szerep.
Az indítvány kitér a névválasztásra is. Megtudhatjuk,hogy azért esett a választás Bethlen Gáborra, mivel nevét és a hozzá fűződő erdélyi rendi, gazdasági és társadalomszervezési aranykort minden magyar ismeri.
Felvidék Ma
{iarelatednews articleid=”25580″}
