Hetvenhárom éves korában elhunyt Jiří Dientsbier, az 1989-es rendszerváltás utáni első csehszlovák külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes. Dienstbier 1990 és 1992 között irányította a csehszlovák szövetségi diplomáciát. Dientsbier hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el a prágai Vinohrady kórházban. A hírt a sajtóval felesége közölte.
a hatvanas évek közepén a csehszlovák közszolgálati rádió nyugat-európai, közel-keleti, majd amerikai tudósítójaként vált ismertté. Miután elítélte Csehszlovákia 1968-as lerohanását a Varsói Szerződés öt tagállamának hadseregei által, kizárták a kommunista pártból, és újságírói munkát nem folytathatott. Az elsők között írta alá 1977 elején a Charta 77 ellenzéki felhívást, s hosszabb ideig a mozgalom szóvivője volt. Ellenzéki tevékenységéért – a szocialista köztársaság rendjének felforgatására irányuló tevékenység címén – három év börtönbüntetésre ítélték. A „bársonyos forradalom” után a szövetségi kormány tagja lett, majd Václav Havel államfő személyes tanácsadója volt. Az egykori újságíróból, majd ellenzéki aktivistából lett politikus azzal vált híressé, hogy minisztersége idején bontották le a vasfüggönyt Csehszlovákia és Németország között, illetve akkor hagyta el a szovjet hadsereg Csehszlovákiát. A 2008-ban a Cseh Szociáldemokrata Párt listáján, de függetlenként szenátori bársonyszéket szerzett.
A kilencvenes évek második felében az ENSZ emberi jogi megbízottjaként működött a volt Jugoszlávia területén. Az ezredforduló után neve cseh államfőjelöltként is felmerült.
ČTK, TASR, Felvidék Ma
