Elvárható lenne, hogy a következetes egynyelvű politikát folytató Szlovákiában a magyar nyelv legalább regionális szinten hivatalos nyelvvé váljon – mondta a budapesti Magyar Külügyi Intézetben hétfőn Andrássy György, a Pécsi Tudományegyetem professzora, aki szerint a nyelvi jogok nemzetközi normái hiányosak, felülvizsgálatra szorulnak.
A jogászprofesszor a nyelvi jogok elméletéről és gyakorlatáról tartott előadásában párhuzamot vont Szlovákia és Finnország között, mondván, „nagyon hasonló” a nyelvi összetételük és történelmük. A két ország ennek ellenére szögesen ellentétes nyelvi politikát folytat: előbbit a következetes egynyelvűség, utóbbit a következetes kétnyelvűség jellemzi – hangsúlyozta.
Rámutatott, hogy Finnország hosszú időn keresztül svéd fennhatóság alatt állt, Szlovákia mai területe pedig hasonlóan hosszú ideig a Magyar Királysághoz tartozott. Finnország lakosságának 91 százalékát finnek alkotják, a svédek aránya nem éri el a 6 százalékot, Szlovákiában a népesség nagy része szlovák anyanyelvű, a legnagyobb kisebbség, a magyarok aránya csaknem 10 százalék.
Finnországban a finn és svéd is hivatalos nyelv, a törvényhatóságok nyelve svéd, finn vagy vegyes lehet a települések etnikai összetételétől függően. Szlovákiában ezzel szemben az egyetlen államnyelv a szlovák, még olyan kisebb városokban és községekben is, ahol alig találni szlovák családot. A professzor azt mondta: ha azt nem is lehet elvárni, hogy Szlovákiában megvalósuljon a finn kétnyelvű modell, a magyar legalább regionális hivatalos nyelvi státust kaphatna, mint Szlovéniában.
Andrássy György hangsúlyozta, hogy az államok működésében a hivatalos nyelv intézménye kiküszöbölhetetlen. Utalt ugyanakkor arra, hogy a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánynak 26. cikke rögzíti: a törvény előtt minden személy egyenlő, tilos egyebek mellett a nyelvi alapon történő bármilyen megkülönböztetés, és ez ellen minden személy számára egyenlő és hatékony védelmet kell biztosítani.
A professzor érvelése szerint ha annyira különböző nyelvi jogi szabályozások létezhetnek, mint a finn és a szlovák, akkor nincs értelme a diszkrimináció rögzített tilalmának. Ezért jogos az igény, hogy erről szakmai vita kezdődjön – mondta, hozzátéve, neki a finn szabályozás rokonszenvesebb.
Az egyetemi tanár egy kérdésre válaszolva megjegyezte: a magyar diplomácia kezdeményezőbben léphetne fel nagy nemzetközi fórumokon a nyelvi jogok kérdésében. A professzor szerint a magyar kormány indítványozhatná például a nemzetközi egyezségokmány 27. cikkelyének módosítását (ez a cikkely elismeri az etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogát a saját kultúra élvezetéhez, a saját vallás gyakorlásához és a saját nyelv használatához.) A kezdeményezéssel talán létrejöhetne egy fakultatív jegyzőkönyv, amely kimondaná: senkit sem lehet megfosztani attól a jogától, hogy csoportjának más tagjaival együttesen saját nyelvét használhassa.
Szlovákiában március 1-jén lépett életbe a módosított államnyelvtörvény; a kormánykoalíció kezdeményezésére a pozsonyi parlament felére, 5000-ről 2500 euróra csökkentette a törvény megsértéséért kiszabható pénzbüntetés felső határát. A kormányoldal értelmezése szerint büntetéseket csak állami és önkormányzati szervek kaphatnak majd, és csak olyan esetben, ha közigazgatási információkat, valamint az állampolgár biztonságát, egészségét, vagyonát veszélyeztető információt nem közölnek államnyelven, magánszemélyek viszont nem büntethetnek. A büntetés kiszabása nem kötelező.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár február 2-án Pozsonyban arról beszélt, hogy Budapestnek a módosítás után is vannak fenntartásai a szlovák jogszabállyal szemben. Kifogásolta, hogy a törvényben bennmaradt a büntetések lehetősége. „Mi azt szeretnénk, ha ezek kikerülnének a törvényből, a kisebbségi anyanyelvhasználat terén megszűnne a félelem légköre Szlovákiában, s visszaállna az egyensúly az államnyelvtörvény és a kisebbségi hivatali nyelvhasználat között” – hangsúlyozta.
mti, Felvidék Ma
